Michel Sapin elmondta az Europe 1 rádiónak adott interjúban: a vasárnapi népszavazás – amelyen a görögök 61 százalékos többséggel elutasították a hitelezők javaslatait – nem azt jelenti, hogy Görögország automatikusan kívül kerülne az eurózónán.
A görög euróövezeti tagság megőrzése egyedül “a majd megkezdődő tárgyalások minőségétől” függ – fogalmazott. Megismételte, hogy szerinte nem lehet tabu a görög államadósság-teher csökkentése, vagyis erre is kiterjedhetnek a tárgyalások.
“Ha (a görögök) így, a büszkeségüket visszanyerve visszatérnek a tárgyalásokhoz, annál jobb. Most a görög kormányon a sor, hogy előterjessze javaslatait” – mondta a francia pénzügyminiszter.
Michel Sapin az interjúban kitért arra is, hogy “nem lehet csökkenteni” az Európai Központi Bank által a görög bankoknak nyújtott vészhelyzeti likviditási támogatás (ELA) jelenlegi szintjét.
A piacokon egyelőre korlátozott a görögországi népszavazás hatása. Tíz bázisponttal nőtt az irányadó tízéves olasz, spanyol és portugál államkötvények hozama, és meredeken – 3-4 százalékkal – esett több bank, köztük az olasz UniCredit, a Banco Popolare és a Monte dei Paschi, valamint a portugál Banco Comercial részvényárfolyama.
A cseh kormányfő szerint a görögök a nehezebb utat választották
A görögök a rosszabb és nehezebb utat választották nemcsak Görögország, hanem egész Európa számára – vélekedik a görög népszavazás eredményéről Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök.
Sobotka, akárcsak Lubomír Zaorálek cseh külügyminiszter, lehetségesnek tartja, hogy Görögország elhagyja az euróövezetet.
“Értem (Francois) Hollande (francia) elnök és (Angela) Merkel (német) kancellár elszántságát, de úgy gondolom, hogy szinte lehetetlen a görögöket akaratuk ellenére megtartani az euróövezetben” – olvasható Sobotka hétfő reggel kiadott közleményében.
“Megnyílt a tér arra, hogy Görögország elhagyja az euróövezetet” – nyilatkozott Zaorálek. Szerinte eddig ismeretlen területen mozognak az események, de ez talán esélyt adhat Görögországnak az új kezdetre és felépülésre. “Európa számára ez sokk, de meglehet, szükségünk volt erre a sokkra” – szögezte la a cseh külügyminiszter.
Andrej Babis pénzügyminiszter azt állítja, hogy hiba volt Görögországot felvenni az euróövezetbe. Ennek most az uniós adófizető polgárok fizetik meg az árát – mutatott rá Babis.
Jan Zahradil, az ellenzéki Polgári Demokratikus Párt alelnöke, EP-képviselő szerint eljött az ideje annak, hogy az Európai Unió kidolgozza azokat a szabályokat, amelyek szerint el lehet hagyni az euróövezetet. “Bárhogy is lesz a görög euróval, az EU-nak ügyelnie kell arra, hogy Görögország teljesítse az uniós tagságból eredő kötelességeit” – jelentette ki Zahradil.
A lengyelek többsége ellenzi Görögország további pénzügyi segítését
A lengyelek 59,6 százaléka ellenzi, hogy Görögország további pénzügyi segítséget kapjon egy hétfőn nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatási eredmény szerint.
A felmérést az IBRIS intézet végezte el július 3-án és 4-én a Rzeczpospolita című napilap megbízásából.
A megkérdezettek 28,7 százaléka úgy véli, hogy Görögországnak továbbra is segítséget kellene nyújtani. Az így válaszolóknak 57 százaléka 25 és 34 év közötti.
A segítséget ellenzők 74 százaléka pedig 45 és 54 év közötti.
A görög kormány akaratával egybehangzóan nemmel szavazott a többség a hitelezők által javasolt, reformokat és újabb költségvetési megszorításokat tartalmazó intézkedésekre, amelyekért cserébe Athén hozzájuthatott volna a június végén lejárt mentőprogramban akkor még számára elérhető összeghez.
