Nem sok választásuk maradt a dánoknak, akik június 18-án mehetnek el szavazni. Egy-egy ötpárti blokk állt össze a jobb- és a baloldalon is, és ahogy a BBC tudósítói írják, gyakorlatilag semmi különbség nincs a két oldal ígéretei között. A munkalehetőségek voltak az egyik fő kampánytéma, a másik viszont itthon is ismerősen csenghet: a bevándorlás.
A dánok ugyanis a kilencvenes években nagy számban kezdtek a kemény migrációs politikát hirdető Dán Néppártra szavazni, ezért a kormányzó baloldal témái is jobbra tolódtak. Ők amúgy a jelenlegi kormányfőt, a Barack Obamával Nelson Mandela temetésén gyanúsan évődő Helle Thorning-Schmidtet indítják. Kasper Fogh Hansen szocdem politikai elemző azt állítja, a dánok fő gondja, hogy nem tudják kezelni a beáramló vendégmunkásokat és menekülteket, és ez a bajuk az EU-val is: nem segít a kérdésben. Ezt mutatja az is, hogy a magyar kormány a dán Szociáldemokrata Pártról koppinthatta a saját plakátkampányát.
Van jobboldal is, de minek
Aki azt hiszi, a dániai kampány skandináv fegyelmezettséggel és szabályossággal zajlik, az téved. Nemrég a jobbos blokk, a Venstre tök sótlan vezetője, Lars Lökke Rasmussen került kínos helyzetbe, amikor egy kis cég egyik munkavállalójáról beszélt, aki az alacsony juttatásai miatt távozott a vállalkozástól. Csakhogy kiderült, az illető nem is létezik, a cég vezetője meg a Venstre fizetett aktivistája volt. Ennek is szerepe lehetett, hogy a szocdem blokk vissza tudott jönni a versenybe, holott olyan korábbi választási ígéreteket szegett meg, mint a koppenhágai dugódíj bevezetése (a rezsicégcsökkentésről nem is beszélve, egy vállalat privatizálása nagy botrányt keltett).
Vicces kamu-rapvita a két nagy párt jelöltje között – egy helyi rádió műve
Mindenesetre a jobb a balt támadja, hogy annyi menekültet engedtek be, a bal visszafúj, a vége meg az, hogy fej fej mellett állnak a felmérésekben. Mit csinál a dán szavazó, aki rohadtul unja a téma nélküli jobb-bal marakodást? Új pártokat keres. Így jött be a képbe az Alternatíva nevű zöld párt és a libertariánus-jobbos párt, a Liberális Szövetség. És akkor ott vannak a régiek is: a már említett, mindenkit jobbról előző Dán Néppárt és a Vörös-Zöld Szövetség, amit nem kell túlzottan túlmagyarázni. Sok mindent elmond a helyzetről, hogy 1973 óta nem volt ilyen alacsony az eddig kormányzó nagyobb pártok támogatottsága.
Dánia a dániaiaké
A Néppártot pláne nem szabad igazán leírni, Morten Messerschmidt vezetésével a tavalyi EP-választásokon nagyot taroltak, a voksok 20 százalékát szerezték meg az euroszkeptikusok. A hatásuk ennek megfelelően nagy: ők tudták 2011-ben belekergetni az akkori jobbközép kormányt egy ideiglenes határellenőrzésbe, amit a szomszédos, szintén Schengen-tag németek elég rossz néven vettek.
A Néppárt kampányvideója egy rakat stockfotóval.
A Néppárt nem adta fel a határellenőrzés visszaállítását, mivel a párt hívei kitartanak amellett, hogy az egyre több Dániába áramló menekült és bevándorló csak növeli a bűnözést. Közben az Euractiv szerint Rasmussen azt állítja, ha nem tesznek valamit, a mostani menekültáramlat belepi Dániát. A szír háború miatt már 14 ezer menedékkérelem érkezett Dániába a múlt évben. A dánok meg már mindenhol mecseteket és csadoros nőket vizionálnak, a karikatúrabotrány miatt meg pláne iszlamofóbia alakult ki. Ezért ismerős lehet a Dán Néppárt jelmondata: “Azok az embereknek, akik Dániába jönnek, Dániában élnek, tisztelniük kell a társadalmunk“.
A helyzet pedig még nem durva, a Dániában élő 260 ezer muzulmán zöme mérsékeltnek számít, egy nagyon apró hangos kisebbség visítozza csak, hogy Dánia diktatúra. Az Euractivnak egy lengyel bevándorló mondta el fonák módon, hogy aki itt a saríát, az iszlám jogot akarja bevezetni, az nagyon nem hálás a befogadóinak. “Milyen köszönöm ez?” – tette fel a kérdést Richard Gugolka. Bár tény, hogy a parlament egy török tagja szerint a radikálisok, mint a Hizb ut-Tahrir (egy világszintű iszlám kalifátust akaró szervezet) tagjai kevesen vannak és elszigetelődtek Dániában, miután a mecsetekben egyre több az olyan hitszónok, aki kiáll a demokrácia mellett.
A zöldek, akik hippik és húshagyó napot akarnak
A másik említett alternatíva az Alternatíva, amit két éve alakítottak, és elég furcsa óhajokkal kampányol. Legyen 30 órás a munkahét, a dán mezőgazdaság álljon át a 100 százalékban organikus termelésre, a közintézményekben legyen húshagyó nap. A Guardian a fura ígéretek ellenére nem kevesebbet állít, minthogy ők lehetnek a királycsinálók. “Ez egy tökéletes helyzet a számunkra. Mindenkinek velünk kell most egyezkedni, akár szeretnek minket, akár nem” – mondta Uffe Elbaek pártvezér.
Az Alternatíva kampányvideója
A balos Thorning-Schmidt kicsit beszólt, de mégis kedveskedett a zöldeknek azzal, hogy benne is lakik egy hippi, aki csípi a színes ruhákat, a pihenést meg a húsmentes napokat. Sok választó persze épp a hülyén csengő ígéretek miatt nem veszi komolyan Dánia LMP-jét, akik új politikai kultúrát akarnak, példaként a spanyol politika üstökösére, a Podemosra mutogatva. Ők is azt kántálják, amit mi nemrég két izlandi fickó előadásában hallhattunk: képviseleti demokrácia helyett legyen részvételi demokrácia.
Summa summarum: Dánia, sok bevándorló, egymásra licitáló és tök ugyanolyan nagy pártok, királycsináló radikális kis pártok, izgalmas június 18. Érdekes kör lesz.
