A bajor Alpokban fekvő Elmau kastélyszállóban (Schloss Elmau) vasárnap kezdődött a Hetek vezetőinek – a házigazda Németország és az Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Kanada, Nagy-Britannia és Olaszország állam-, illetve kormányfőjének, valamint az Európai Tanács és az Európai Bizottság elnökének – zárt ajtók mögött zajló tanácskozása. Az első napon világgazdasági és külpolitikai kérdésekről tárgyaltak.
A második, záró nap kiemelt témája az ENSZ decemberi párizsi klímakonferenciája (COP21), amelyen a tervek szerint új megállapodást kötnek majd az éghajlatváltozás elleni küzdelem összehangolásáról. A házigazda Németország arra törekszik, hogy a Hetek elkötelezzék magukat a legutóbbi, koppenhágai klímacsúcson kijelölt cél mellett, miszerint a globális középhőmérséklet emelkedése az évszázad végéig nem haladja meg a 2 Celsius fokot az ipari forradalom előtti időkhöz képest. Németország szerint a Hetek egyértelmű állásfoglalása nagyban hozzájárulhat a COP21 sikeréhez, de a kiszivárgott értesülések szerint Japán fenntartásai miatt egyelőre bizonytalan, hogy a 2 Celsius fokos határérték melletti elköteleződés bekerül-e a tanácskozás zárónyilatkozatába.
MTI/EPA/Michael Kappeler
A találkozót záró munkaüléseken a Hetek fóruma meghívott vendégekkel bővül, az úgynevezett kiterjesztett dialógus (outreach) formáját ölti. A fő témák a terrorizmus, a fejlődő országok felzárkóztatását szolgáló nemzetközi fejlesztési együttműködés és több egészségügyi téma, köztük a szegénységgel összefüggő trópusi betegségek elleni küzdelem és a nyugat-afrikai ebolajárványból adódó tanulságok. A Hetek ezekről a kérdésekről többek között Irak, Nigéria és Tunézia, valamint Etiópia, Szenegál és Libéria állam- illetve kormányfője, valamint az ENSZ főtitkára, a Világbank, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO), a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője bevonásával tárgyalnak.
Az oroszok nélkül
A G7 csoport informális egyeztető fórum, csúcstalálkozóin nem hoznak döntéseket, hanem csak nyilatkozatot adnak ki a közös célokról, kezdeményezésekről. A testületet 1975-ben hozták létre a világgazdasági együttműködés fejlesztésére. Találkozóin 1981 óta az EU is képviselteti magát, 1998-ban pedig Oroszország csatlakozásával G8 csoporttá alakult. Tavaly óta ismét hét országból áll, mert Oroszország tagságát felfüggesztették az ukrajnai válságban folytatott tevékenysége miatt.
A G7 sokak szerint kiüresedett, idejétmúlt intézmény. Például a tekintélyes berlini DIW gazdaságkutató intézet elnöke, Marcel Fratzscher a Handelsblatt című német üzleti lapban hétfőn megjelent kommentárjában kiemelte, hogy a világgazdasági, világpolitikai környezet gyökeresen átalakult a G7 alapítása, a hetvenes évek közepe óta, ezért az intézménynek is változnia kell, a leginkább kézenfekvő, a jelenlegi viszonyokhoz leginkább illeszkedő megoldás pedig az lenne, ha az Egyesült Államok, Kína és az Európai Unió alkotna helyette egyeztető fórumot G3 csoport néven.
A G7 egyik kezdeményezőjeként, szellemi atyjaként számon tartott Helmut Schmidt volt német kancellár pedig a Bild című lapnak azt mondta, hogy az eredeti célokhoz a G14 lenne a legalkalmasabb forma, vagyis Oroszországot, Kínát, Indiát és a többi nagy feltörekvő gazdaságot, Dél-Afrikát, Brazíliát, Mexikót, valamint az Arab-öböl menti olajtermelő államok közösségét is be kell vonni az együttműködésbe.
