Az uniós külügyminiszterek hétfői brüsszeli tanácskozásukon arra az álláspontra helyezkedtek, hogy mind politikai, mind gazdasági szempontból stratégiai fontosságú, hogy Európai Unió együttműködjön Afrikával – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter magyar újságíróknak nyilatkozva.
A miniszter elmondta, hogy a magyar kormány “Déli nyitás” politikájáról meghozott döntésének helyességét igazolja, hogy az Európai Unió stratégiai fontosságú kérdésként fogalmazza meg, hogy Afrikában vezető szerepre tegyen szert.
Nagy a verseny Afrikáért
Szijjártó Péter bejelentette, hogy az Eximbank a magyar befektetők, beszállítók jobb pozícionálása érdekében 3 millió euróval járul hozzá az Európai Bizottság és kilenc uniós tagállam által 2007-ben létrehozott, 800 millió eurós EU-Afrika pénzügyi alaphoz. Magyarország emellett a Világbanknak ahhoz az alapjához is csatlakozik, amely afrikai kereskedelmi bankokba fektet be pénzt.
A miniszter felhívta a figyelmet, hogy óriási a globális verseny az Afrikával való gazdasági együttműködésben, Kína és az Arab-öböl államai is jelentős erőfeszítéseket tesznek, hogy megvessék lábukat a kontinensen. A külügyminiszter úgy vélte, hogy a “Keleti Nyitást” megelőző időszakkal ellentétben, Magyarország időben kapcsolódik be ebbe a globális versenybe, és “nem fut a világ után”.
“Sikerült elkerülni azt a hibát, amely korábban a “Keleti Nyitást” megelőző időszakban jellemző volt, hogy nem kapcsolódtunk be egy globális gazdasági verseny keleti aspektusába, ezért kellett aztán sokkal több erőt és energiát mozgósítani ahhoz, hogy sikeresek legyünk” – magyarázta a miniszter.
A külgazdasági és külügyminiszter felidézte, hogy 2001 óta az afrikai kontinens átlagosan évi 5 százalékos gazdasági növekedést produkált, 2050-re pedig megduplázódhat Afrika lakossága.
A miniszter tudatta, hogy Magyarország három helyen, Ghánában, Angolában és Etiópiában nagykövetséget, Etiópiában, Angolában és Kenyában pedig kereskedőházat tervez nyitni.
Pénzért lobbizott az iraki keresztényeknek
A miniszter arra is kitért, hogy az Iszlám Állam elleni nemzetközi katonai fellépés keretében a kormány továbbra is elkötelezett amellett, hogy Magyarország 150, biztosítási feladatot ellátó katonát küldjön az észak-iraki, kurdusztáni Erbilbe.
Emellett a miniszter kezdeményezte – és a tanács foglalkozni is fog a kérdéssel -, hogy az Európai Bizottság nyújtson anyagi támogatást az Irakban földönfutóvá vált keresztény családok ellátásához. Szijjártó Péter elmondta, hogy káld keresztény egyház májusig tudja finanszírozni annak a mintegy 13 ezer családnak az ellátását, akik elveszítették otthonaikat. Ennek havi költsége havonta mintegy 1 040 000 dollár, Magyarország pedig azt szeretné, hogy Brüsszel pár hónap költségeit vállalja magára.
