Nagyvilág

A német külügyminiszter keményen odaszólt a koszovói menekülteknek

Az Európai Unióban menedékjogot kérelmező koszovói állampolgárok helyzetének rendezéséhez az első lépés "az igazság kimondása", vagyis annak tudatosítása, hogy akit nem ér politikai üldöztetés, az nem kaphat menedékjogot az EU-ban.

Frank-Walter Steinmeier hétfőn Berlinben a koszovói külügyminiszterrel, Hashim Thacival folytatott megbeszélése előtt tartott közös sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: aki nem politikai üldözött, annak “nem szabad reménykednie” a menedékjog megszerzésében, mert “nincs erre esélye”.

A tömeges elvándorlás súlyos “érvágás” Koszovónak, de a folyamat feltartóztatása Németország érdeke is. Ezért a külügyminisztérium a saját forrásaiból egymillió euró azonnali támogatást nyújt Pristinának a társadalomba visszailleszkedést szolgáló – reintegrációs – programokra és vállalkozások beindítására – mondta a német diplomácia vezetője. Felidézte, hogy Németország a szerb-magyar határszakasz ellenőrzésének erősítéséhez is hozzájárult 20 szakemberrel.

Nem a korrupció az ok

Hashim Thaci arra a kérdésre, miként vélekedik arról, hogy számos koszovói a korrupcióból fakadó kilátástalanságot jelöli meg a kivándorlás okaként, azt mondta, hogy szerinte az ország elszigeteltsége az elvándorlás legfőbb oka. Hangoztatta, hogy a Koszovóból az EU-ba irányuló illegális migráció felszámolásához elengedhetetlen a vízumkötelezettség megszüntetése.

Koszovó az egykori Jugoszláviában is a legkevésbé fejlett tagköztársaság volt, a függetlenség első hét évében pedig nem sikerült behozni a lemaradást, de a pristinai vezetés mindent megtesz a munkahelyteremtésért, hogy a koszovóiak a hazájukban építhessék fel a jövőjüket – mondta a koszovói külügyminiszter.

Hozzátette: Koszovó fő célja továbbra is a nyugati integráció, így várhatóan már az idén tagfelvételi kérelmet nyújt be a strasbourgi székhelyű Európa Tanácshoz, távlati terve pedig az EU- és a NATO-tagság megszerzése.

A német bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) legutóbbi, januári adatai szerint egy hónap alatt 3630 koszovói állampolgár kért menedékjogot az országban, ami csaknem a kétszerese a decemberi 1956-nak. Ugyanakkor január elejétől február közepéig további mintegy 18 ezerrel emelkedett mindazok száma, akik már Németországban tartózkodnak, és menekültügyi ellátást kapnak, de még nem adták be a hivatalhoz a menedékjog iránti kérvényt.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik