Vlagyimir Putyin orosz államfő részvéttáviratot küldött Dina Eidmannak, Borisz Nyemcov édesanyjának. A Kreml honlapján megjelentetett közlemény szerint az elnök kifejtette, hogy az éjjel meggyilkolt politikus “nyomot hagyott Oroszország történelmében, politikai és társadalmi életében”. Nyemcov az ország nehéz átmeneti időszakában jelentős posztokon dolgozott és mindig becsülettel képviselte álláspontját – olvasható a táviratban, amelyben Putyin ígéretet tett arra, a hatalom mindent megtesz annak érdekében, hogy az “aljas és cinikus gyilkosság” szervezői és végrehajtói megkapják megszolgált büntetésüket”.
Ez elég bizarr azok után, hogy kiderült, Nyemcov édesanyja tartott tőle, hogy Puytin megöleti a fiát.
Politikai terrorakció?
Közben megkezdődtek a találgatások, az egymásra mutogatás. Az ellenzék politikai megrendelést, a hatalom provokációt sejt az orosz ellenzéki politikus elleni merénylet mögött.
A Majdan helyett a Donyec-medence érkezett el Oroszországba – állapította meg a Novaja Gazeta orosz ellenzéki újság kommentátora. Kirill Martinov arra utalt, hogy az ukrajnai hatalomátvételt eredményező kijevi tüntetések orosz mása helyett – amelytől a Kreml olyannyira tart – a délkelet-ukrajnai fegyveres harcok, az erőszak jelent meg országában Borisz Nyemcov megölésével.
A Mihail Gorbacsov volt szovjet pártfőtitkár és Alekszandr Lebegyev orosz milliárdos által támogatott lap munkatársa szerint szóba sem jöhet, hogy a gyilkosság véletlenszerű, vagy “hétköznapi ügy” volt. Ellenkezőleg, “Oroszország legújabb kori történelmének hatalmas politikai terrorakciója” zajlott, és a gyilkosság annak az utóbbi 20 évben épített országnak a jelképévé vált, ahol “a szavakat ismét vérbe fojtják”- írta.
“Az orosz stabilitás 2014 óta ingadozó kártyavára péntek éjjel porba hullott” – vélekedett a kommentátor. Hozzátette, nem tudják, hogy Borisz Nyemcov lelövése annak a “gyűlölet-politikának” a folytatása-e, amely gyakorlatilag normává vált az orosz állami sajtóban. “Azt mondták, hogy az +ötödik hadoszlopnak+ és a +nemzet árulóinak+ meg kell bűnhődniük. Hát megtörtént” – tette hozzá Martinov.
Az orosz hatalom Ukrajna-politikáját ellenző értelmiségieket, politikusokat, közéleti személyiségeket több esetben nyíltan nevezték hazaárulóknak és a “külföld által fizetett bérenceknek” orosz hazafias szervezetek, a hatalmat pártoló politizálók. Tavaly májusban ismert orosz közéleti személyiségeket és ellenzéki politikusokat támadó óriásplakátok jelentek meg Moszkvában, többek között a belvárosi Dom Knyigi könyváruház központi épületének homlokzatán.
Az Új Arbat sugárúton álló épületre kitett hatalmas plakáton a Vlagyimir Putyin elnök hatalmával szemben fellépő ellenzéki mozgalom hat ismert alakjának fényképe volt látható. A felirat szerint ők az oroszországi rendet belülről támadó “Ötödik hadoszlop” és “Az idegenek közöttünk vannak!”
A Gazprom állami energetikai cég médiaholdingjához tartozó NTV televízió a vasárnapra meghirdetett “válságellenes” tüntetéssel kapcsolatban az “orosz Majdan”, az ellenzék leleplezésére szánt összeállítást készített elő – hívta fel a figyelmet a Novaja Gazeta kommentátora.
Kirill Martinov szerint Borisz Nyemcov megölése olyan pont, ahonnan már nincs visszatérés, az orosz belpolitikai helyzet radikálisan destabilizálódni fog, és ennek a következményeit nem lehet megjósolni. A kommentátor attól tart, hogy az orosz hatalom kezdetben ugyan látványosan gyászolni fogja az ellenzéki politikust, de később a titkosszolgálatok “boszorkányüldözésbe” fognak és a törvényhozók az állampolgári szabadságjogokat korlátozó újabb rendkívüli szabályokat fogadhatnak el. “Oroszországban régi hagyomány, hogy a politikai gyilkosságokat ilyen elnyomó célokra, a nemzet összefogására való ürügyként alkalmazzák” – tette hozzá az ellenzéki lap kommentátora.
A belpolitikai helyzet megingatása volt a cél?
Mihail Gorbacsov, a Novaja Gazetát támogató volt szovjet pártfőtitkár viszont úgy vélte, hogy Borisz Nyemcov megölése “Oroszország belpolitikai stabilitásának megingatására, a szembenállás erősítésére tett kísérlet”. Az idős politikus korábban élesen támadta Putyint, tavaly a német egyesítés évfordulós ünnepségén Berlinben azonban már megvédte az orosz elnököt. Gorbacsov az Interfax orosz hírügynökség kérdésére nem zárta ki, hogy a “külföldi oroszellenes erők” a helyzetet kihasználnák arra, hogy “megszabaduljanak” az orosz államfőtől. Úgy vélte, hogy Nyemcov gyilkosai éppen erre számítottak.
Gorbacsov véleményéhez hasonlóan Konsztantyin Kosztyin orosz politológus is úgy látja, hogy “Nyugaton kísérletet tesznek arra, hogy szítsák az oroszellenességet”. A szakértő a LifeNews orosz kereskedelmi hírtelevíziónak azt mondta, minthogy Borisz Nyemcov ellenzéki politikus volt, adott a provokáció, mint a gyilkosság indítéka.
A tévének nyilatkozva Vlagyimir Zsirinovszkij orosz populista politikus osztotta a Kreml elleni provokációval kapcsolatos véleményt, de szerinte az RPR-Parnasz párton belüli harcok is okozhatták Nyemcov vesztét. A LifeNews tévében arról is beszámoltak, hogy Ramzan Kadirov csecsen elnök a nyugati titkosszolgálatokat vádolta meg az orosz politikus megölésével.
Az állam számára elvi kérdés Borisz Nyemcov, az orosz Szolidaritás mozgalom és az RPR-Parnasz társelnöke gyilkosainak kézre kerítése – közölte Mihail Fedotov, az orosz államfő mellett tanácsadó szervként működő emberi jogi tanács elnöke. A jogvédő politikai gyilkosságnak tartja Borisz Nyemcov megölését.
Korábban Dmitrij Peszkov, az államfő szóvivője azt közölte, hogy Putyin provokációnak minősítette Nyemcov megölését, amely szerinte “megrendelésre történt” és utasította a rendvédelmi szervek vezetőit, hogy személyesen irányítsák a gyilkosság felderítését.
