Jaroslaw Gizinski a Rzeczpospolita című lengyel napilapban arról ír, hogy míg a legtöbb európai ország Putyint „majdnem nemkívánatos személynek” tekinti, Budapestre az orosz elnök „ünnepélyesen üdvözölt vendégként” érkezik. A szerző úgy véli, a látogatás fő okaként emlegetett magyar-orosz gázszállítási szerződés „inkább csak ürügy”. A látogatás az EU – és mindenekelőtt a közép-európai államok – politikai megosztottságáról árulkodik. Gizinski megkérdőjelezi, hogy a keleti nyitás csak a Nyugathoz fűződő gazdasági viszony pragmatikus kiegészítése lenne, úgy látja, politikai vetülete is van, ezt Szijjártó Péter személyesíti meg külpolitikájával, a paksi bővítésről aláírt „gigantikus szerződés” jelképezi.
Budapest az Oroszország-politika „tisztán gazdasági pragmatizmusáról”, a geopolitikai adottságok kényszeréről próbálja meggyőzni európai partnereit, valamint arról is, hogy Magyarország nem akarja „a közös nyugati fronton rést ütni”, „nem Moszkva trójai falova” – a gazdasági érdek elvégre több európai országot fűz Oroszországhoz. Orbán Viktor nem ellenezte nyíltan az Oroszország elleni szankciókat, „bár folyton hangsúlyozta, hogy ártanak Magyarországnak”, az ukrajnai helyzet értékelését pedig sokáig „úgy kerülte, mint a tüzet”. A kárpátaljai magyar kisebbség védelmét Gizinski „kétségtelenül megalapozottnak” minősíti, de rámutat, a téma Ukrajna szempontjából a lehető legrosszabb pillanatban került elő. A magyar kormányfő pénteki kijevi látogatásának célja – Gizinski szerint – az volt, hogy a kormányt oroszpártisággal vádoló bírálókat lecsillapítsa, a szerző azonban úgy véli, „nem mindenkit sikerül ily könnyen meggyőzni”.
Rossz nyelvek szerint Putyin budapesti látogatása a legjobb uniós tanítványával, Orbán Viktorral való kapcsolatának elmélyítéséről fog szólni – olvasható a Die Presse hétfői számában. Az osztrák konzervatív napilap szerzője szerint 2010 óta Orbán Viktor a putyinizmus lelkes követőjének számít. A magyar miniszterelnök Putyinhoz hasonlóan aláássa a demokráciát és a jogállamiságot, részben egypártrendszert vezetett be és saját igényeire formálta a közmédiát. A cikkkíró hozzáteszi: Orbán Viktor kormányzása alatt “maffia-állam” jött létre. Megjegyzi ugyanakkor: Orbán és Putyin szoros kapcsolatának praktikus okai vannak, leginkább Magyarország hatvan százalékos energiafüggősége Oroszországtól.
Egy barátság vége címmel az Orbán-Simicska konfliktus hátterével foglakozik a cseh Respekt. A liberális társadalompolitikai hetilap hétfőn megjelent legújabb számában Martin M. Simecka korábbi főszerkesztő, a konfliktust Orbán hatalmi, centralizációs törekvéseivel és Vlagyimir Putyin példájával magyarázza. Arra válaszolva, hogy Orbán Viktor miért vágta el Simicska Lajos (“aki ügyességének és jellemtelenségének köszönhetően Orbánt a hatalom csúcsára segítette”) cégeit az állami pénzektől, Simecka így vélekedik: “Azért, mert (Orbán) megváltoztatja a rendszert. Néhány éve még arról lehetett beszélni, hogy a magánjellegű érdekcsoportok Orbánnal az élen elfoglalják az államot. Ma Orbán tovább megy: központosítja az államot, államosítja a gazdaságot, hogy egyetlen oligarcha, még a legjobb barátja se érezze, hogy ő talán független. Simicska arra fizetett rá, hogy nem értette meg, milyen nagyon csodálja Orbán Putyint és milyen gyorsan tanul tőle.”
