Skender Hyseni koszovói belügyminiszter csütörtökön osztrák kollégájának, Johanna Mikl-Leitnernek Bécsben azt mondta, hogy az EU-tagállamainak, így Ausztriának mihamarabb vissza kellene küldenie a koszovói illegális bevándorlókat hazájukba.
Kéthetente szállítanák vissza a menekülteket
Januárban 1029 koszovói állampolgár nyújtott be menedékkérelmet Ausztriában. Mindenesetre nagyon kevés az esély arra, hogy az osztrák hatóságok úgy ítélnék meg, a koszovóiakat megilleti a menekülteknek járó nemzetközi védelem joga, mivel a balkáni ország “biztonságos származási országnak” számít.
Mikl-Leitner azt mondta, a jövőben a koszovóiak menedékkérelmeit gyorsított eljárásban, tíz napon belül szeretnék elbírálni, és az elutasított kérelmezőket kéthetente repülőgépen küldenék vissza hazájukba.
Lazítást kérnek a vízumfeltételeken
Hyseni “továbbra sem derűlátó”. Leszögezte, Pristina nem akarja lezárni határait a kiutazók előtt, és felszólította Ausztriát, valamint a schengeni övezet további tagállamait, lazítsanak a koszovóiak számára érvényben lévő vízumfeltételeken, és tegyék számukra lehetővé a legális beutazást. Ezzel megszűnne az illegális határátlépés és az EU tudná a beutazók számát is – érvelt Hyseni.
Mikl-Leitner visszautasította a kérést, s kifejtette, először a koszovói gazdasági helyzetet kellene stabilizálni, és kevesebb embernek kellene Koszovóból menedékkérelmet benyújtania Ausztriában.
Bécs elsősorban a szerb-magyar határ megerősítését célozta meg. Az osztrák belügyminiszter megjegyezte, hogy Magyarország a Frontex európai határvédelmi ügynökségnél a határvédelmi erők megerősítését kérte, s Bécs és Berlin ebben segíteni akar a magyar kormánynak. Jelenleg már öt osztrák tisztségviselő teljesít szolgálatot a szerb-magyar határnál a Frontex keretében, s további tizenöt rendőr már készenlétben áll.
Sajtóértesülések szerint tavaly december óta mintegy 50-60 ezer ember vándorolt ki Koszovóból, s legtöbbjük Magyarországon és Szerbián keresztül a nyugati országok felé igyekszik. Szakértők szerint az exodus oka Koszovó rendkívül nyomorúságos gazdasági helyzete. A balkáni országban több mint harminc százalékos a munkanélküliség.
