Kucsma az Interfax hírügynökségnek nyilatkozva a donyecki és luhanszki oroszbarát szakadárok küldötteit okolta azért, hogy a több mint négy órán át tartó tanácskozáson nem sikerült egyezséget kötni egy azonnali tűzszünetről és a nehézfegyverek frontvonalról való kivonásáról. Állítása szerint a szakadárok két képviselője ultimátumokat támasztott Kijev elé, és nem volt hajlandó fegyvernyugvásról tárgyalni.
Denisz Pusilin, a donyecki szakadárok képviselője viszont azt vetette Kijev szemére, hogy az előző, szeptemberi minszki megállapodásban foglalt frontvonalak mentén akar tűzszünetet kötni, miközben azóta – dacára az elvileg életben lévő tűzszünetnek – a szeparatisták újabb területeket szereztek, amelyeket nem hajlandók feladni.
Kijev és a szakadárok mellett Oroszország és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselője vett részt a szombati minszki ülésen. Ők még nem kommentálták a történteket.
Szintén szombaton, a tárgyalásokkal egy időben Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia elnök és Vlagyimir Putyin orosz elnök telefonon tárgyaltak az ukrán válságról. Berlin közlése szerint Merkel leszögezte, hogy egy fegyverszüneti megállapodás a válság megoldásának kiindulópontja kell, hogy legyen.
A felek szeptemberben Minszkben már kötöttek egy fegyverszüneti megállapodást, amelyet azonban nem tartottak be, és az utóbbi napokban egyre súlyosabb kelet-ukrajnai összecsapásokról érkeztek hírek. Egyebek mellett ennek a korábbi béketervnek a végrehajtásáról is sikertelenül próbáltak egyetértésre jutni Minszkben, miután az ukrán vezetés és a szakadárok eltérő módon értelmezik a 12 pontos dokumentumban foglaltakat.
Ugyanakkor ukrán biztonsági szervek arról számoltak be, hogy szombaton is folytatódtak a harcok a hadsereg és a szakadárok között Donyeck megyében. A Donyeck városától északkeletre fekvő Debalceve környékén, amely jelentős vasúti és közúti csomópont, valamint a szomszédos Vuhlehirszknél a legsúlyosabb a helyzet. A beszámolók szerint szombaton legalább 15 civil halt meg.
