A magyar állam megsértette a magántulajdont megillető védelmet, amikor 2013-ban megfosztotta Vékony László soproni trafikost engedélyétől, hogy dohánytermékeket áruljon – mondta ki kedden első fokon, nem jogerősen az Emberi Jogok Európai Bírósága Strasbourgban.
Varga Mihály keddi sajtótájékoztatóján kommentálta a bíróság döntését. A nemzetgazdasági miniszter kijelentette: a trafikrendszer átalakításával kapcsolatban hozott strasbourgi bírósági döntést a magyar kormány, ahogy eddig is, kötelezőnek ismeri el magára nézve. Hozzátette: a kártérítéseket ki fogják fizetni. A vs.hu információi szerint ez 15 ezer eurót, valamint további 6 ezer euró a perköltséget jelent, ami együttesen alig több mint 6 millió forint.
A 444.hu elérte Cech Andrást, Vékony László jogi képviselőjét, aki a portálnak elmondta: több tucat egyéni kereset van a strasbourgi ítélőszék előtt, de sokan kimaradhatnak a kártérítésből, mivel a perindítási határidő hat hónap, a trafiktörvény pedig 2014 első felében okozta a törvénysértések legjavát. Hozzáteszik: hiába rohanna most a több ezer károsult a bíróságra, csak azokat fizeti ki a kormány, akik időben perre vitték ügyüket. Az ügyvéd szerint a strasbourgi döntés kulcsa az lehet, hogy a bírák tulajdonjogként kezelték a koncessziókat, szemben az Alkotmánybíróság korábbi állásfoglalásával.
Cech András az ítélettel kapcsolatban elmondt: a bíróság szerint nem volt átlátható és nem volt méltányos a trafikrendszer átalakítása, és kifogásolható, hogy a trafikosokat sehogyan sem kompenzálta az állam. A cikk kiemeli: a strasbourgi szervezet a jogszabály módosításába nem szólhat bele, szemben a luxemburgi székhelyű Európai Bírósággal, ám ott még nem született ítélet a trafikügyben.
Ahogyan korábban megírtuk: több trafikkárosult fordult a strasbourgi bírósághoz, amely panaszaikat befogadta, a magyar államot pedig felszólította, ismertesse álláspontját.
Az egykori trafikosok azt állítják: megfosztották őket a dohány-kiskereskedelmi tevékenység folytatásának lehetőségétől, sérült a tulajdonhoz és a szabad vállalkozáshoz való joguk, ami az alaptörvénnyel és nemzetközi egyezményekkel is ellentétes. Emiatt korábban az Alkotmánybírósághoz (AB) fordultak, de a testület tavaly nyáron a panaszokat elutasította.
