Magyarország két oldala címmel a magyar gazdaság állapotáról közölt cikket keddi számában a Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív német napilap. Az újság szerint “bár a kormány híre rossz, a gazdasági helyzet egész jó” Magyarországon, a gyenge részvényárfolyamok pedig vonzóak lehetnek a befektetők számára.
A szerző a külföldi befektetők Magyarországgal kapcsolatos teljes bizonytalanságát érthetőnek tartja az olyan lépések fényében, mint például a külföldi gazdák földhasználati jogának korlátozása vagy a nagy, külföldi élelmiszerláncokat érintő különadók bevezetése. Úgy vélte, hogy a magyar gazdasági realitásnak azonban van egy másik oldala, amely az előbbinél sokkal fénylőbb. A tényleges bruttó hazai össztermék (GDP) a becslések szerint 3,2 százalékkal nőtt idén, ami Kelet-Európában nemigen sikerült egyetlen másik országnak sem – Közép- és Délkelet-Európában pedig egész biztosan nem.
A cikkíró kitért a GDP 78 százalékát kitevő államadósságra, amely kisebb, mint az euróövezet tagállamaiban, továbbá megjegyezte, hogy a három százalék alá szorított költségvetési hiánnyal Magyarország gyakorlatilag alkalmasnak bizonyulna az euró bevezetésére. A gazdaságot az állami építési projektek mellett az olyan sikerágazatok is hajtják, mint az autóipar – mutatott rá a lap.
Szembemenés Európával
A brit Financial Times európai kiadása a vasárnapi zárva tartásról tudósított Budapestről. A döntés Andrew Byrne tudósító kommentárja szerint szembemegy az európai trendekkel, amelyek inkább a kiskereskedelem liberalizációja, megkötéseinek lazítása irányába tartanak. A cikk azzal állítja szembe a magyar lépést, hogy Franciaország éppen azt fontolgatja, több vasárnapon teszi lehetővé a boltoknak, hogy kinyissanak. Byrne megállapítja, hogy az új szabályról a kormány tagjai elismerték, hogy gazdaságilag alig van ésszerű alapja, az pedig többüket meglepte, hogy a miniszterelnök felkarolta az ötletet. A lap egy neve mellőzését kérő vezető kormánytisztviselőt is idéz, aki szerint a lépést a közvélemény sem támogatja.
A kormány arroganciája a közös vonás a hibákban
A Rzeczpospolita című jobbközép lengyel napilapban Jaroslaw Gizinski, Magyarországgal rendszeresen foglalkozó szerkesztő közölt publicisztikát. Úgy fogalmazott, hogy a magyarok belefáradtak miniszterelnökük és csapata nem szűnő háborúskodásába: a Fidesz harcol a baloldallal, az Európai Unióval, a bankokkal, az áruházláncokkal, az állítólag külföldről fizetett civilszervezetekkel és a nagy konszernekkel. Állandóan új frontok nyílnak meg, időnként teljesen érthetetlen módon – tette hozzá.
Úgy vélte, hogy a Fidesz támogatásának csökkenéséért nagyrészt a párt vezetői felelősek. Magyar elemzők és újságírók egybehangzó véleményére hivatkozva azt írja, hogy a Fidesz által röviddel a megnyert választások után elkövetett hibák közös nevezője a kormánypárt arroganciája. A Fidesz egyes vezetőinek luxusköltekezései még a leghűségesebb hívek körében is csalódást okoznak. A mindennapos botrányok, a politikusok “szégyentelen gazdagodásának” példái frusztrációt váltanak ki a választókban.
A Fidesz hívei a kormány által bevezetett családtámogatási kedvezményekre, a rezsicsökkentésre, a devizahitelesek problémáinak megoldására hivatkoznak, de a magyarok az újabb kedvezmények és támogatások helyett egyszerűen jobban szeretnének élni, és kisebb adókat szeretnének fizetni – vélte a szerző.
Ha Orbán Viktornak nem sikerült megfordítania a kedvezőtlen tendenciát, fennáll a veszélye, hogy végül a “legnyugtalanítóbb politikai erő”, a Jobbik kerül a hatalom közelébe – vélte a Rzeczpospolita.
„Fellengzős képtelenség” Orbán kijelentése
Chris Patten, a brit Konzervatív Párt volt elnöke Orbán Viktor miniszterelnöknek az illiberális demokráciáról tett kijelentéséről írt kommentárt a Project Syndicate nevű globális online kommentárfórumon. Hongkong utolsó brit kormányzója – aki később az Európai Bizottság külügyi biztosa, nemrégiben bejelentett visszavonulásáig pedig a BBC elnöke volt – azt írta: a liberális demokráciákat, főleg Európát és az Egyesült Államokat belső problémák terhelik, ám azok az országok sem szolgálnak elképzelésekkel valamely alternatív világrendről, amelyeket Orbán Viktor példaként emlegetett. Éppen ellenkezőleg: belső problémáik azzal fenyegetnek, hogy eddigi bizonytalan helyzetük veszélyessé válik.
Oroszország kőolajra épülő gazdasága az olajárak összeomlásával szembesül, a rubel árfolyama zuhan, mint a kő, és nagyvállalatok könyörögnek az orosz kormánynak alamizsnáért. Kína eddigi “szuperszonikus” növekedése is lassul, egyes közgazdászok szerint hirtelen le is fulladhat.
A világ liberális demokráciáinak el kell kezdeniük ismét hinni önmagukban, és be kell bizonyítaniuk, hogy Orbán kijelentése nem más, mint fellengzős képtelenség – fogalmazott Chris Patten.
Putyinnal és Erdogannal egy lapon
A Der Standard című osztrák liberális napilap Putyin, Orbán, Erdogan címmel közölt kommentárt. A szerző szerint a “nehéz sorsú, de fejlődési potenciállal rendelkező” országokban egy új politikai modell jelent meg, az autokrata demokrácia. A lap szerint ezekben az országokban az életszínvonal és a demokratikus kultúra javulása várható, az átmeneti időszakban pedig erős személyiségek vették át az irányítást: Vlagyimir Putyin, Orbán Viktor és Recep Tayyip Erdogan. Sikereik növelése érdekében és hogy a hibáikról eltereljék a figyelmet, nacionalistaként kezdtek el viselkedni – tette hozzá a cikkíró, aki szerint az említettek “a dicső múltat agresszív módon idézik fel”: Putyin a Szovjetuniót, Orbán Nagy-Magyarországot és Erdogan az Oszmán Birodalmat.
