Az életminőség romlásához és a hazai össztermék (GDP) csökkenéséhez vezethet a képzett, fiatal munkaerő elvándorlása azokban az EU-hoz 2004 óta csatlakozott országban, ahonnan a munkaerő a nyugati társállamokba áramlik – írja a bonni Munka Jövője Kutatóintézet (Forschungsinstitut zur Zukunft der Arbeit – IZA) adatai alapján a valasz.hu.
A 2004 óta csatlakozott kelet-közép-, és kelet-európai európai országok – a balti államok, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Románia és Bulgária – állampolgárai közül jelenleg 5 millióan élnek a nyugati uniós tagországokban. Litvániából a munkaképes korú lakosság 9 százaléka vándorolt ki, míg ez az arány a 2007-ben csatlakozott Románia esetében elérte a 10 százalékot. A migráció hatásait a 2004-2009 közötti időszakra vetítve vizsgálták, kifejezetten a küldő országra vonatkozó következményekre fókuszálva.
A kutatás szerint a kivándorlás nagy munkanélküliség közepette „szelepként” hat, a 2004-ben csatlakozott országoknál hosszú távon csökkenti a munkanélküliséget, de csupán 0,05 százalékponttal – írják. A bérszínvonalat emelheti a migráció, Magyarországon ez az emelkedés 0,6 százalék, míg Lengyelországban például 2,4 százalékkal több került a pénztárcákba.
A kivándorolt munkavállalók 83 százaléka közép- vagy felsőfokú végzettségű, többségük a munkaerőpiac számára kapós fiatal. Romániában a trömeges elvándorlás már szerkezeti problémákat okoz: 2 millió román választott magának új lakhelyet az EU-csatlakozást követően, köztük sok ápoló, orvos, informatikai szakember. Amennyiben az agyak elszipkázása folytatódik, annak a román állampolgárok egészségi állapota láthatja kárát, életminőségük romolhat, figyelmeztet az IZA.
A tallinni egyetem és a The Other Canon Foundation nevű közgazdasági kutatói hálózat elemzése szerint a képzett munkaerő elvándorlása az egykori szocialista EU-tagállamokból hozzájárul az ipari termelőbázis leépüléséhez. A rendszerváltás óta a térség számos országában jelentős mértékben visszaesett az ipar: Észtországban 49 százalékról 29 százalékra, Lengyelországban 50 százalékról 30 százalékra csökkent az ipar aránya a nemzetgazdaságban 1990-től 2005-ig.
Az IZA tanulmánya szerint bár sokan érvelnek a migráció tudás- és tapasztalatbővítő hatásaival, tömegesen nem jellemző a hazaköltözés egyik vizsgált államba sem. A szervezet elképzelése szerint a gazdaság erősítésével lehetne vonzóbbá tenni a migránsok számára a hazaköltözés gondolatát.
