A német konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) a hétfői magyarországi tüntetésekről szóló, Tiltakozás a nepotizmus ellen című cikkében kiemelte, hogy parlamenten kívüli ellenzék formálódik Orbán Viktor nemzeti konzervatív kormánya ellen.
Stephan Löwenstein feltűnőnek nevezte, hogy a tüntetések szervezői távol tartották magukat a pártoktól, és a balközép ellenzék hiteltelenségének jeleként értelmezte, hogy ezektől az erőktől függetlenül “tízezreket, egy esetben pedig több mint százezer embert lehetett spontán módon mozgósítani”. A FAZ tudósítója hozzátette: nem új vád a Fidesszel szemben, hogy hatalmát hívei támogatására használja fel, de úgy tűnik, az amerikai beutazási tilalom ügye felerősíti az erről szóló vitát.
Fotó: Berecz Valter
Cenzúra vagy sem?
Löwenstein A cenzúra valami más című írásában Orbán Viktor és Horst Seehofer bajor miniszterelnök a Die Welt című lap online kiadásában megjelent közös interjújával és Kertész Imre egy meg nem jelent interjúja körüli vitával kapcsolatban kifejtette: a cenzúra fogalma a politikai küzdelem eszközévé vált, és eredeti funkcióját megfordítva a sajtóval szemben is felhasználják. Kiemelte, hogy bírálni kell ugyan a hatalmi visszaéléseket, de az ország nem tart diktatúra felé, s vannak jó hírek is, mint például a kedvező gazdasági adatok.
Kaotikus és vidám szervezés
A francia baloldali Libération emlékeztetett arra, hogy a “civilszervezetek által a Facebookon kaotikusan és vidáman szervezett” megmozdulás három hét alatt a negyedik demonstráció volt, amióta “Orbán Viktor populista jobboldali kormánya felvetette az internadó tervét”.
A cikkíró Florence La Bruyere hangsúlyozta: annak ellenére, hogy az október végi “százezres felvonulás nyomására” a kormány visszavonta a tervet, a harag nem csökken. Tüntetőket idézve a lap azt írta, hogy már nemcsak az internetadó vagy a korrupció elleni megmozdulásról van szó, az emberek a kormány lemondását követelik, de tiltakoznak a semmit sem érő ellenzék ellen is.
Fotó: MTI/Marjai János
Hogy nem értette Orbán, hogy átlép egy határt?
A balközép Le Monde arra hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Bizottság után Orbán politikáját most már Magyarországon is erősen vitatják, s a kormányfő Brüsszel és az utca nyomására hiába vonta vissza az internetadót, ez nem nyugtatta meg a kedélyeket.
A tudósító Joelle Stolz kiemelte: a miniszterelnök néhány hónap alatt egyszerre váltotta ki uniós partnerei és a NATO-szövetségesek aggodalmait a paksi erőmű bővítéséről Oroszországgal aláírt szerződéssel és az illiberális állam dicséretével, amelyet a Moszkvával szembeni szankciók bírálata, majd az Ukrajnának szállított gáz leállítása és végül az Oroszország által képviselt Déli Áramlat gázvezetékhez való csatlakozás követett.
“Orbán, akinek politikai érzéke ritkán szokott tévedni, hogyhogy nem értette meg, hogy átlép egy határt?” – tette fel a kérdést a lap, utalva arra is, hogy az ukrán válság miatt megváltozott a helyzet.
A párizsi lap internetes oldalán Orbán Viktor nem tűri az ellentmondást címmel egy interjú is megjelent Mellár Tamás közgazdásszal, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. volt elnökével. Az interjúban Mellár úgy vélte, az internetadónak elsősorban ideológiai és politikai célja volt, miután “egy olyan tekintélyelvű rendszerről van szó, amely nem szeretne erős civil társadalmat, az internethez való hozzáférés pedig ellentétes a céljaival”.
Sok a csalódott fideszes
Belgium második legnagyobb példányszámú francia nyelvű napilapja, a La Libre Belgique szerdai számában a Gyurcsány Ferenc elleni, Fidesz-párti tiltakozáshullámhoz hasonlítja a kormány távozását követelő tüntetéseket, s úgy látja, hogy az ellenállás immár nemcsak baloldalról jön, hanem a jobboldalon, a Fidesz hívei között is sokan csalódottak.
Corentin Léotard úgy véli, hogy a kedvező gazdasági mutatók, a bátor, populista és népszerű intézkedések dacára a kormányról az a kép alakult ki, hogy oligarchikus és korrupt. A lap a földek és a trafikok elosztása mellett arról is beszámol, hogy a Fidesz fiatal gárdájának arroganciája a luxusingatlanok iránti vonzalommal vetette észre magát.
Fotó: MTI/ Balázs Attila
Konkrét arcot kapott a korrupció
A politika által támogatott korrupció már gyakorlat lett Magyarországon – írja a Der Standard című liberális osztrák lap budapesti tudósítója, példaként említve a trafikok és az állami földbérletek elosztását, valamint a különadót.
Gregor Mayer megjegyzi: Vida Ildikó ügyével az egész jelenség konkrét arcot is kapott. A tudósító szavai szerint a jobboldali-populista Orbán Viktor és a korrupció ellen több mint tízezer ember tüntetett Budapesten. Nő az elégedetlenség Orbán Viktor arrogáns és Európa-ellenes rendszerével szemben, de hogy ennek milyen további megnyilvánulásai lesznek, még nem világos – véli a szerző.
Hiányosságból előny
A magyar kormány elleni tüntetések nem hagynak alább – írja a Neue Zürcher Zeitung című svájci lap budapesti tudósítója, Meret Baumann, aki szerint a rendezvény “rögtönzött” volt, a szónokok alig tudták lelkesíteni az egybegyűlteket.
A hiányzó politikai támogatás egyúttal a mozgalom erőssége is – írja a szerző, s hozzáteszi, hogy a tüntetésen minden generáció képviseltette magát.
