A hangsebességnél akár háromszor gyorsabban is repülő MiG 31-esek telepítése azonban csak a kezdet. Az oroszok nagyszabású tervet szeretnének megvalósítani, amint a tartós jégsapkák visszahúzódnak: “Tizenhárom repülőteret, egy légi gyakorló lőteret, valamint tíz radar- és irányító állomást szeretnénk építeni” – vázolta Mikhail Mizintsev altábornagy, az orosz Nemzetvédelmi Irányító Központ parancsnoka az orosz RIA Novosti hírügynökségnek a múlt hónapban.
Mindezen felül Oroszország nukleáris töltetű Tupolev Tu-95 Bear stratégiai bombázókkal szeretné pásztázni a hatalmas, elhagyatott térséget. “A Tupolev Tu-95MS-ek legénysége ebben az évben megtriplázta repülési arányát az Armur térségben”– nyilatkozta a RIA Novosti hírügynökségnek Alexander Gordeyev ezredes.
Fotó: Europress
Bázisok a sarkvidéken
Áprilisban Vlagyimír Putyin bejelentette, sarkvidéki tengeri bázisok hálózatát fogják létrehozni, ami folyamatosan otthont biztosít majd a tengeralattjáróiknak és hadihajóiknak. Például, tervezik a régi, elhagyott szovjet bázis beüzemelését is az Új-szibériai-szigeteknél. Az orosz szárazföldi erők, beleértve a gyalogos és páncélos egységeket, jelenleg kulcsfontosságú területeknél állomásoznak. Oroszország, továbbá egy ballisztikus rakétás és támadó tengeralattjárókból álló új flotta összeállításán is dolgozik, melyeket a jég alatt vethet be. Végül pedig tíz kutató- és mentőállomást is újranyit, melyek nem csak új kereskedelmi útvonalakat térképeznek fel, katonai célokra is tökéletesen megfelelnek.
Hogy hatékonyan tudjanak tevékenykedni a messzi északon, az oroszok a valaha épült legnagyobb hajókba, új nukleáris meghajtású jégtörőkbe is szeretnének befektetni. Az Artic, Szibéria és Urál nevet viselő óriások az elkövetkező években csatlakoznak az orosz flottához, az első 2017-ben, az utolsó 2021-ben érkezik. Természetesen a katonai munkálatokba is besegítenek majd.
Heather Conley, a Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központjának alelnöke úgy látja, hogy az oroszok már évek óta készülődnek, de az elmúlt hetek katonai mozgolódása komolyra fordult: “Most azt figyelik, vajon ki tudnak-e hozni a sodrunkból.”
Erődemonstráció a fagy birodalmában
Oroszország sarkvidéki érdekeltsége kettős. Rob Huebert, a Calgary Egyetem sarkvidéki biztonsági szakértője szerint elsősorban azért fontos számára a vidék, hogy nukleáris erejét demonstrálja. “Amíg Oroszországnak érdekében áll, hogy nagyhatalom maradjon, addig [az Északi-sarkvidék] súrlódási pont marad” – magyarázza Huebert. “Továbbá, az ország földrajzi adottságait figyelembe véve, ha fenn szeretné tartani nukleáris elrettentő erejét, a Murmanszk környéki bázis a legmegfelelőbb egy ilyen, tengeralattjárókra alapozott elrettentéshez.” Oroszország pedig igen aktívan építgeti új Borei, ballisztikus rakéták kilövésére alkalmas tengeralattjárókból és felújított, szovjet Delta III és IV rakétahordozókból álló flottáját.
A nemzetbiztonsági célok mellett az Észak-sarkvidék gazdaságilag is fontossá vált Oroszország számára. A vezetők az ország gazdasági fejlődésének kulcsát látják a sarkvidékben. Úgy hiszik, ha a jégsapkák felolvadnak, ásványi lelőhelyek és energiaforrások paradicsoma marad utánuk. Emiatt hajlandók nagyon messze elmenni, hogy érvényesítsék akaratukat a térségben. “Minden tőlük telhetőt megtesznek, hogy ezt véghezvigyék, csakhogy orosz mércével mérve” – tette hozzá Huebert.
Fotó: Europress/AFP
Kincsek a jég alatt
Multinacionális küzdelem van jelenleg folyamatban a sarkvidéki forrásokért az Egyesült Államok, Kanada, Oroszország, Norvégia és a dánok (Grönlandhoz köthetően) közt. “Az összes sarkvidéki állam, különösképpen az USA, változtatott a katonai felállásán, mivel az olvadó jég miatt új határvonalakat kell majd védenie” – magyarázza Conley. “Néhány módosítás az éghajlati változásokhoz való alkalmazkodás természetes része.”
Az egyik legfontosabb vita azonban, hogy meddig terjednek az egyes nemzetek gazdasági zónái. Az oroszok és a kanadaiak versengenek a legagresszívebben. Alapvető vitapont a víz alatti Lomonoszov-hátság, mely hatalmas kiterjedésű lelőhelyeit majd az hasznosíthatja, akinek tudományos indoklását az ENSZ elfogadja. “Oroszország ebben az évben örömmel támasztaná ezt alá új információkkal” – mondja Conley.
Az USA azonban nem formálhat jogot követeléseire, mivel nem fogadta el az ENSZ Tengerjogi Egyezményét.
Mindeközben a Kreml gondoskodik róla, hogy bármely hajó csak engedéllyel haladhasson át a térségen, egy orosz jégtörő kíséretében. Rob Huebert szavaival: “Még ha nem is gátolná jég a hajók útját – és úgy néz ki, ez még sokáig így marad – akkor is mindig kell, hogy legyen egy orosz jégtörő a közelben.
