A német konzervatív Die Welt lapnak Michael Roth, a német külügyminisztérium európai ügyekért felelős államminisztere azt mondta: Orbán mindig újabb javaslatokat terjeszt elő a szabadságjogok korlátozására, ő viszont elvárja, hogy Brüsszel határozottan figyelmeztesse Budapestet. Roth azt mondta, hogy a magyar civil társadalomban csalódottság érezhető az EU visszafogottsága miatt, de az EU-n belül nincs lehetőség „klasszikus szankciókra”.
A Wirtschaftsblatt osztrák gazdasági lap arra tért ki, hogy energetikai kérdésekben Magyarország egyre inkább közeledik Oroszországhoz, ezzel szembemegy az Európai Unióval és az Egyesült Államokkal. A horvát olajtársaságban meglévő magyar tulajdonrészt oroszoknak adnák el, emiatt Washington és Brüsszel „riadókészültségben” van. Az Oroszországot sújtó uniós szankciókat ellenző Magyarország csak a saját érdekeit követi és veszélyes erővel fordul Moszkva felé – írja a lap.
A Nyezaviszimaja Gazeta orosz napilap csütörtöki cikke szerint Magyarország magához ragadta a kezdeményezést a Déli Áramlat földgázvezeték megépítésével kapcsolatban. Szergej Pravoszudov, az orosz Nemzeti Energetikai Intézet igazgatója a lapban azt mondta: ha a magyarok elkezdik a Déli Áramlat szakaszának építését a területükön, az áttörést jelent és okot ad Bulgáriának és Szerbiának is arra, hogy visszatérjenek a beruházás kivitelezéséhez.
A Vedomosztyi orosz napilap szerkesztőségi véleménycikkében azt írja, hogy a Déli Áramlat megépítésével kapcsolatos magyar parlamenti döntés „lázadás a hajón”, egyben az orosz diplomácia nagy sikere. Ugyanakkor megjegyezte, hogy Magyarország egyszer sem élt vétójoggal az Oroszország elleni büntetőintézkedések megakadályozásának érdekében.
A Rzeczpospolita lengyel napilap elemzői véleményekre hivatkozva azt írja, hogy az amerikai beutazási tilalom „utolsó intés” volt Magyarország számára, hogy ne vállalja a Gazprom „trójai falovának” szerepét.
Az olasz Il Venerdi az ellenzéket és az internetes szabadságot lépésről lépésre felszámoló magyar politikát Rákosi Mátyás szalámitaktikájához hasonlította. A cikk hangsúlyozta, hogy a német kancellár és Európa hallgat az internetadóról, komolyan csak Obama Amerikája lép és emeli fel a szavát.
A francia Le Monde azt írja, hogy Horváth András volt adóhatósági munkatárs támadások áldozata lett, ahelyett, hogy gratuláltak volna neki a civil kurázsihoz, amiért a nyilvánosság elé állt a NAV korrupciós ügyeivel. Az ő viszontagsága meggyőzte Amerikát, hogy semmilyen segítséget nem kaphatnak a Bunge amerikai vállalat ügyében, mely arra tett panaszt, hogy magyarországi konkurensei csúszópénzért cserébe nem fizettek áfát – áll az MTI nemzetközi lapszemléjében.
