A német kormány megbízásából a DIW gazdaságkutató intézet és az országos munkaügyi hivatal kutatóintézete készített átfogó vizsgálatot a bevándorlók helyzetéről. A felmérésre most először került sor, ezentúl minden évben megismétlik. Németország 80 millió lakosának mintegy 20 százaléka bevándorló vagy bevándorló családból származik.
A bevándorlók túlnyomó többsége nem elsősorban munkavállalási szándékkal költözik Németországba, több mint 70 százalékuk családegyesítés révén telepedett le vagy menekültként érkezett, kifejezetten munkavállalási céllal csak 13 százalék választotta az országot. Kivételt képeznek az EU-hoz 2004 után csatlakozott államokból érkezők: több, mint felük a munka miatt választotta Németországot.
Fontos a kapcsolati tőke és a nyelvtudás
A bevándorlók az eredeti motivációtól függetlenül előbb-utóbb belépnek a munkaerőpiacra. Többségük az első állását családi vagy baráti, ismerősi kapcsolatai révén szerzi meg és csak 20 százalékos az első alkalommal állami vagy magán munkaközvetítőn keresztül elhelyezkedők aránya.
A bevándorlók havi nettó átlagjövedelme 1273 euró (380 ezer forint), ami több mint a duplája a hazájukban szerzett 506 eurós havi átlagjövedelemnek, ugyanakkor az országos 2000 eurós átlagtól elmarad. A felmérés alapján á évente egy havi jövedelmüket utalják haza a bevándorlók, miközben a megtakarítási arány is magasabb a körükben az országos átlagnál.
A németül jól vagy nagyon jól beszélő bevándorlók jövedelme átlagosan 22 százalékkal haladja meg a németül rosszul vagy egyáltalán nem beszélők bevételeit. Minél magasabb a nyelvtudás szintje, annál kisebb a kockázata annak, hogy valaki nem tud a végzettségének, képesítésének megfelelő állást szerezni – mutattak rá a kutatók. A végzettség elismertetése is fontos tényező, a jövedelem átlagosan 28 százalékkal emelkedik, ha sikerül elismertetni a külföldön szerzett végzettséget, szakmai képesítést.
A bevándorlók negyedét éri diszkrimináció
A felmérés szerint a bevándorlók élénken érdeklődnek a többségi társadalom iránt, azonban ugyanez fordítva kevésbé mondható el: németek csupán negyede tart fenn magánéleti kapcsolatot bevándorlókkal. Ugyancsak a többségre jellemző adat, hogy a bevándorlók bő 50 százalékát érte már hátrányos megkülönböztetés nem német származása miatt és 25 százalékukat gyakran éri diszkrimináció.
