A volt magyar minisztert szerdán szóban kérdezték az EP-ben. A bizottság nem volt teljesen elégedett, újabb kérdéseket kapott, már írásban.
A néppárti képviselők (a Fidesz pártcsaládjának tagjai – a szerk.) arra voltak kíváncsiak, hogyan óhajtja Navracsics Tibor ellensúlyozni, hogy az egyik legfontosabb uniós program, az Európa a polgárokért költségvetése csaknem negyedével csökkent ebben a pénzügyi periódusban. A jelölt a csökkentést a hozzá tartozó területek szinergiáinak kihasználásával ellensúlyozná, azért, hogy ahol ez lehetséges, minden program erősítse az európai polgárság gondolatát, a párbeszédet az állampolgárokkal. Az európai identitást és polgárságot erősíti a válaszok tanúsága szerint az is, hogy az Erasmus+ diákcsere-program elősegíti a nyelvi sokszínűséget és a többnyelvűséget, a kultúrát támogatni hivatott Kreatív Európa előmozdítja a kultúrák párbeszédét és a kulturális sokszínűséget, az Európai Örökség védjegy pedig megerősíti a polgárok kapcsolatát a közös kulturális örökséggel. Külön méltatta a magyar kijelölt biztos az Erasmus+ identitásképző, megerősítő és megértést elősegítő szerepét.
Navracsicsnak bejön a bolognai rendszer, de…
A néppárti képviselők által a felsőoktatás úgynevezett bolognai rendszerű átalakításával és annak hatásaival kapcsolatos kérdésre Navracsics azt válaszolta: a cél a felsőoktatás javítása, a különféle oktatási rendszerek összekapcsolása, annak szavatolása, hogy minél jobban kiegészítsék egymást. Biztosként ő a folyamat erős hajtóereje lenne. Szerinte a bolognai folyamat összehasonlíthatóbbá, átláthatóbbá, áttekinthetőbbé és vonzóbbá tette az európai egyetemeket, amihez az uniós politikák is hozzájárultak. Mint írta: a folyamat modellként szolgál a világban a felsőoktatási együttműködésre, figyelemreméltó eredményeket ért el és pozitív változásokat ösztönöz az európai felsőoktatásban.
…azért egy kis unortodoxia nem árt
“Mindazonáltal látok lehetőséget a javulásra” – írta. Navracsics Tibor szerint egyenlőtlen a fejlődés, államok között és esetenként országokon belül is nagyok a különbségek, egyes szakokon hiányosságok vannak a háromosztatú (bachelor, master, doktori) képzés megvalósításában, a tanulmányi kreditek alkalmazásának következetességében és a masterképzések céljaiban és típusaiban. “Úgy vélem a külföldi diplomák elismerésével kapcsolatban is vannak még problémák az európai felsőoktatási térségben” – tette hozzá. Szeretné, ha a folyamat új irányt venne, esetleg kevesebb, de relevánsabb célokat határozna meg. “Előremutató lehet, ha eltávolodunk a mindenki számára egyforma, sablonmegoldásoktól és differenciáltabb megközelítést alkalmazunk, elismerve, hogy az országok a fejlődésnek nem ugyanazon fokán állnak” – írta válaszában.
Fontos a sajtószabadság és a verseny
A liberálisok által a magyar médiaszabályozásra vonatkozó kérdésekre Navracsics a többi között az uniós alapjogi chartának az önkifejezés szabadságát szavatoló passzusait idézte. “Ha megerősítést nyerek biztosként, teljes mértékben elkötelezem magam ezen elv és a chartában rögzített minden alapjog és elv tiszteletben tartása és előmozdítása mellett” – ígérte. Tudatta, hogy a jogszabály annak idején egyéni képviselői indítványként került a törvényhozás elé, s az eredeti szöveg több ponton sem tükrözte az ő személyes véleményét. Az új jogszabály célja – szerinte – a régi, elavult szabályozás frissítése volt, azért, hogy a médiaszektor átláthatóbb legyen, teljesen tiszteletben tartva a sajtó szabadságát és az iparági versenyt. A törvény elfogadásához vezető vitában világos volt, hogy annak összhangban kell lennie az uniós szabályokkal. A törvény több ponton az EU-ban alkalmazott bevált gyakorlatokból merített ihletet. “A kormány a jogszabály véglegesítésekor párbeszédet folytatott az Európai Unióval és az Európa Tanáccsal, amit én természetesnek tekintettem, s ezért erőteljesen üdvözöltem, és aktívan támogattam” – tette hozzá.
A médiahatóság független
A sajtótermékek kötelező regisztrációjáról Navracsics Tibor azt írta, hogy korábban is volt ilyen, de az új szabályozás kiterjesztette azt az internetes lapokra, portálokra, az Európa Tanáccsal folytatott egyeztetés után viszont blogokra, személyes weblapokra és közösségi oldalakra nem. A liberálisok kérdésére válaszolva a politikus arra is kitért, hogy az átfogó, tényszerű, pontos, objektív és kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye 1996 óta része a magyar jognak, és az Európai Bizottság emiatt sosem adott hangot aggodalmának. “Hangsúlyoznám, hogy a médiatörvény az intézményi és pénzügyi autonómia szavatolásával garantálja a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság függetlenségét” – írta Navracsics Tibor a liberálisok kérdésére, amely szerint a magyar médiahatóság politikai ellenőrzés alá került. Arra is kitért, hogy a Médiatanács elnökét és négy tagját, az Európa Tanáccsal folytatott egyeztetések után, az Országgyűlés kétharmadának támogatásával, kilenc évre választják, a testületnek tiszteletben kell tartania a közigazgatás szabályait, s döntései megfellebbezhetőek.
A nagy beismerés
A liberálisok kérdései a reklámadóra is kitértek, mondván: az az egyik olyan függetlennek tartott médiavállalkozást, az RTL-t érinti leginkább, amely nem a kormány álláspontját hirdeti. “Megjegyzem: az Európai Unióban bevett gyakorlat a hirdetések adóztatása” – írta Navracsics Tibor. Szerinte a kormány azért vezette be az új adót, hogy méltányosabban oszoljanak meg az adóterhek a médiaszektorban. Ő teljes mértékben egyetért azzal, hogy az adóztatást nem szabad újságok, műsorszolgáltatók vagy más médiumok belső működésébe vagy szerkesztőségi irányultságába való beavatkozásként alkalmazni. “A média szabadsága és sokszínűsége kulcsfontosságú a demokratikus társadalmak számára. Sajnálom, hogy a múltban néha a magyar kormány, amelynek immár nem vagyok tagja, nem tulajdonított kellő fontosságot ennek a jelentős szempontnak” – válaszolta.
Szabad a mozgás
A liberálisok szóvá tették, hogy Magyarországon “túlközpontosított” az általános iskolai oktatás, a tankönyvek ellenőrzése, egyre nagyobb teret nyer az egyház az oktatásban, valamint, hogy a hallgatói szerződés korlátozza az unión belüli mozgás szabadságához való alapjogot. Navracsics szerint egyetlen bíróság, hatóság sem állapította meg, hogy a hallgatói szerződés korlátozná a mozgás szabadságát. A jogszabályt Brüsszel hosszasan vizsgálta, több körben egyeztetett a magyar hatóságokkal, miközben módosították is. Ezt követően a bizottság tavaly úgy döntött: nem indít kötelezettségszegési eljárást – írta Navracsics Tibor, aki szerint az agyelszívás az egyik legszélesebb körben elterjedt és legösszetettebb probléma, amellyel az unió tagállamai közül sok kénytelen szembenézni. “Egyelőre úgy tűnik, egyetlen ország sem találta meg a tökéletes megoldást” – tette hozzá. Navracsics tagadta, hogy a magyar oktatás átszervezését ideológiai megfontolások motiválták. “Igaz, hogy az iskolairányítás magyarországi recentralizációja kezdetben gyakorlati megvalósítási problémákhoz vezetett” – ismerte el. Szerinte kijelentései korábban sem tartalmaztak semmilyen ellentmondást; elkötelezett a személyek szabad áramlása és az Európai Unió mélyebb értékei mellett egyaránt, ezért természetes, hogy minden tőle telhetőt megtenne az európaiakkal ellentétes trendek ellen a magyar oktatásban.
Elhatárolódás Orbántól?
Az euroszkeptikus Szabadság és Közvetlen Demokrácia Európája (EFDD) nevű frakció azt kérdezte, Navracsics Tibor készen áll-e arra, hogy hivatalosan és nyilvánosan kinyilvánítsa: a média- és igazságszolgáltatási reform, amelyet ő “inspirált”, eredeti formájában nem volt összhangban az EU alapjogi chartájával. Készen áll, hogy hivatalosan és nyilvánosan elítélje ezeket, elhatárolódjon a Fidesz, a magyar kormány és Orbán Viktor által képviselt álláspontoktól? – tudakolták a képviselők. Navracsics azt felelte, hogy az egyéni indítványként beterjesztett jogszabálytervezetek több ponton nem tükrözték az ő álláspontját. A kormány mind a média, mind az igazságszolgáltatás átalakítására a közszolgálat legmagasabb szintjének garantálása és az állampolgárok legnagyobb haszna érdekében tett javaslatot. “Új jogszabály megalkotásakor minden kormány nemzeti keretek közt gondolkodik és cselekszik, saját polgárainak helyi szükségleteire igyekszik válaszokat adni. Ez alól a magyar kormány sem volt kivétel.” A magyar kormány nyitottnak mutatkozott, hogy az Európai Unióval és az Európa Tanáccsal folytatott párbeszéd útján javítson a kérdéses jogszabályokon.
Összebékíthető nemzeti és európai
Navracsics Tibor határozottan támogatja a média szabadságának és sokszínűségének eszméjét. Annak idején a kormány őt jelölte ki, hogy egyeztessen az európai intézményekkel és az Európa Tanáccsal, s ekkor megtanulta, hogyan lehet közvetíteni a felek között és összebékíteni a nemzeti érdeket az európai érdekkel. “Megtanultam azt is, hogy bölcsebb lett volna ezeket a megbeszéléseket és egyeztetéseket előbb elkezdeni, érzékenyebb módon, tekintettel az alapjogok és a jogállamiság fontosságára szerte az Európai Unióban” – írta a volt miniszter. Az euroszkeptikus képviselők arra is rákérdeztek, milyen konkrét intézkedésekkel garantálná az oktatásba és a kultúrába történő befektetések növelését a jelenlegi recesszió, megszorító intézkedések és szigorú költségvetési szabályok mellett. Válaszul Navracsics örömét fejezte ki, hogy az Erasmus+ költségvetése 40 százalékkal nőtt az előző hétéves keretköltségvetéshez képest. “Intézményeink nem is küldhettek volna erősebb üzenetet a tanároknak, a diákoknak, az ifjúsággal foglalkozóknak és önkénteseknek, hogy az Európai Unió hisz abban, hogy az oktatásnak sürgős befektetésre van szüksége”.
Több pénzt az oktatásra!
Navracsics arra is kitért, hogy a Junckertől kapott “megbízólevél” arra kéri, hogy az oktatás terén járuljon hozzá a Jyrki Katainen alelnök vezetésével kidolgozandó foglalkoztatási, növekedési és beruházási csomaghoz, amelyet a bizottság felállását követő három hónapon belül kell kidolgozni, s amely a tervek szerint a következő 3 évben 300 milliárd euró befektetést mozgósít majd köz- és magánpénzekből egyaránt. “Erős ok van rá és széles körben elfogadott az a nézet, hogy egy ilyen csomagnak növelnie kell az oktatásra fordított forrásokat, noha az elmúlt években valóban túl sok tagállamban az oktatásra költött pénz visszafogása vált tendenciává” – írta. Biztosként az lenne a célja, hogy azonosítsa, miként lehet a beruházásokat a leghatékonyabban megvalósítani. “Stratégiákat kell lefektetnünk, hogy visszafordítsuk az oktatásra fordított források csökkenésének trendjét” – tette hozzá.
Fotó: MTI/EPA/Olivier Hoslet
Fontosak Brüsszel ajánlásai
Navracsics Tibor szerint világos, hogy a tagállamoknak mely rendszereiken kell javítaniuk; ez kiderül a Brüsszel által készített úgynevezett országspecifikus ajánlásokból, az úgynevezett oktatási és képzési monitor is információk gazdag tárháza e téren és a XXI. század kihívásai is ismertek, amelyeknek meg kell felelni; hogyan használjuk a digitális technológiákat vagy tegyük vonzóvá a tanári hivatást a legjobb jelölteknek. Ezeknek elemzése alapján kell eldönteni, hogy a “Juncker-csomag” befektetéseit hova kell irányítani. Katainen csapatában a rá váró feladat, kiállni azért, hogy az oktatás megkapja a szükséges többletberuházásokhoz kellő pénzeket – írta. Navracsics egyértelművé tette, nem biankó csekk formájában, hanem annak érdekében, hogy orvosolni lehessen strukturális hiányosságokat, s lendületet lehessen adni a korszerűsítésnek és a rendszerek javításának.
A magyar politikus válaszait hétfő délután, zárt ülésen értékeli a szakbizottság, amely várhatóan szavaz arról, támogatja-e Navracsics kinevezését oktatási, kulturális, ifjúsági, valamint uniós állampolgárságért felelős biztosnak. Az Európai Parlamentnek és bizottságainak nincs joguk megvétózni egy-egy biztos kinevezését, a plenáris ülés az egész testületről mond véleményt.
