ENSZ nemzetközi klíma-csúcsértekezlete kedden kezdődött meg New Yorkban; több mint százhúsz ország vezetői tanácskoznak a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés kérdéseiről és feladatairól.
Meghatározó ügy, a semlegesség a cél
“A klímaváltozás a nehezen megteremtett békét, a jólétet és emberek milliárdjainak a sikerét veszélyezteti” – nyitotta meg a tanácskozást Ban Ki Mun, a világszervezet főtitkára az ENSZ-palota közgyűlési termének szónoki emelvényén.
Kijelentette, “a klímaváltozás korunk meghatározó ügye (…) meghatározza a jelenünket, a válaszunk fogja meghatározni a jövőt.”
Az ENSZ-főtitkár szerint a széndioxid-kibocsátás szempontjából a század végére el kell érni a “semlegességet”, vagyis nem szabad kibocsátani több szenet, mint amennyit a bolygó fel tud szívni”.
Áder önmagunkat fényezte
A környezetre veszélyes szén-dioxid-kibocsátás csökkentéséről szóló csúcstalálkozón felszólalt Áder János köztársasági elnök is.
Magyarország úgy tudta csökkenteni a kiotói klímacsúcson vállalt 6 százalék helyett 40 százalékkal a szén-dioxid-kibocsátást, hogy közben a válságok ellenére is nőtt a gazdasága – jelentette ki a magyar köztársasági elnök.
“Magyarország már teljesítette azt, amit más országok még csak meg akarnak fogalmazni” – hangoztatta az államfő, aki a világszervezet szónoki emelvényéről beszélt. Kitért arra is, hogy Magyarországon a fenntartható fejlődés jegyében a múlt héten egy jelentős termelőkapacitású napelemgyár alapkövét tették le.
Lesz előrelépés?
A találkozó célja lendületet adni az éghajlatváltozás megfékezéséről szóló új nemzetközi szerződés kidolgozására irányuló folyamatnak, elemzők azonban nem várnak jelentős előrelépést az ügyben.
José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke felszólalásában kijelentette, hogy a gazdaság sérelme nélkül elérhetőek az unióban kitűzött célok: az üvegházhatású gázok kibocsátásának 40 százalékos csökkentése 2030-ra, az 1990-es szinthez viszonyítva, a megújuló energiák 27 százalékos aránya az energiatermelésben, és az energiafelhasználás hatékonyságának 30 százalékos csökkentése.
“Az Európai Unió jó úton halad a célok teljesítése felé, miközben látjuk, hogy nő a gazdaságunk. Bebizonyítjuk, hogy az éghajlat megóvása és az erős gazdaság kéz a kézben halad” – jelentette ki, és közölte, hogy a szervezet 3 milliárd eurót bocsát a fejlődő országok rendelkezésére a következő hét évben e célokra.
Franciaország kezdi a harcot
Ban, Leonardo DiCaprio színész, Al Gore volt amerikai alelnök és Rajendra Pachauri, a klímaváltozás kérdését vizsgáló, Nobel-békedíjas tudományos ENSZ-testület vezetője egyaránt figyelmeztetett, hogy kevés az idő. Gore hangsúlyozta, hogy a küzdelemhez szükséges technológia már létezik. “Amire szükség van, az a politikai akarat, és a politikai akarat megújuló erőforrás” – jelentette ki.
Francois Hollande francia államfő a csúcson közölte, hogy országa egymilliárd euróval járul hozzá ahhoz a gyakorlatilag még üres világalapnak a feltöltéséhez, amelyet a szegény országok megsegítésére szánnak a klímaváltozás hatásaihoz való alkalmazkodásra. A Zöld Klímaalapként ismert alapba várhatóan 15 milliárd dollárt várnak összegyűlni 2014-ben.
Evo Morales bolíviai elnök azt követelte, hogy a fejlett országok vegyék át a klímaváltozás ellen indított küzdelem vezetését, mert ők a fő felelősek a problémáért.
