Most, amikor Oroszország “törvénysértő módon tapossa Ukrajna földjét”, meg kell nyugtatni a kelet-európai szövetségeseket, hogy a NATO mindig megvédi őket – jelentette ki David Cameron brit kormányfő, a walesi Newport kisvárosban folyó NATO-csúcsértekezlet második, záró munkanapját megnyitó nyilatkozatában. A brit kormányfő szerint azonban a NATO-nak növelnie kell kapacitásait. Cameron közölte: reméli, hogy ennek érdekében sikerül megerősíttetni azt a közös kötelezettségvállalást is, hogy a tagállamok hazai össztermékük (GDP) 2 százalékát védelmi kiadásokra – és ennek az összegnek a 20 százalékát felszerelésre – fordítják.
Cameron egyben bejelentette, hogy egy többnemzetiségű gyorsreagálású haderő telepítését tervezi a katonai szövetség Lengyelországba, ahonnan 2-5 napon belül bevethető lenne “bárhol a világon”. Az alakulat a NATO megreformált reagáló erejének részét képezné, előretolt egységekkel a kelet-európai szövetségesek területén, és előre elhelyezett felszereléssel és infrastruktúrával. Ha erről végleges megállapodás születik, az Egyesült Királyság 3500 főt delegálna e többnemzetiségű erőbe – mondta a brit kormányfő.
Közben a brit külügyminiszter kijelentette: a Nyugat fenntartja ugyan Oroszországgal szembeni szankciós politikáját Moszkva ukrajnai beavatkozása miatt, de ezek a korlátozó intézkedések feloldhatók lennének, ha az Ukrajnában javasolt tűzszünet tartósnak bizonyulna. Az észak-atlanti szövetség állam-, illetve kormányfői csütörtökön, a találkozó első napján találkoztak Petro Porosenko ukrán elnökkel, és teljes támogatásukról biztosították Ukrajnát. Porosenko óvatos derűlátásának adott hangot azt illetően, hogy pénteken tűzszünet léphet életbe Kelet-Ukrajnában.
A nap folyamán Minszkben e szempontból kulcsfontosságú háromoldalú találkozót tartanak: az ukrán és az orosz fél között az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselője játszik közvetítő szerepet. Ugyanezen a napon, a tervek szerint a délutáni órákban döntenének az EU-országok az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciós rezsim újabb intézkedéseiről.
Hogy mennyi idő lenne elégséges annak megállapításához, hogy a tűzszünet tartósnak ígérkezik, egyelőre nem tisztázott. Egyes nyugati diplomaták arról beszélnek: egy hetet kellene adni Vlagyimir Putyin orosz elnöknek arra, hogy tanújelét adja a válság megoldására irányuló eltökéltségének. Más források szerint három nap lehetne a “kötelező színvallás” előírandó határideje.
Hammond a BBC-nek Newportból adott nyilatkozatában nem az új szankciós lépések elhalasztását, hanem azok életbe léptetését szorgalmazta, ám ő is lehetségesnek mondta, hogy a tűzszünet tartóssága esetén ezeket a korlátozó intézkedéseket feloldják.
