Az Egyesült Államok elkötelezett Észtország biztonsága iránt, és további katonákat meg repülőgépeket küld a balti államba – jelentette ki az amerikai elnök szerdán Tallinnban az észt kollégájával tartott megbeszélés utáni sajtótájékoztatón. Barack Obama sürgette a NATO-t, hogy segítsen Ukrajna haderejének megerősítésében, egyúttal kinyilvánította, a NATO-nak nyitva kell hagynia az ajtót új tagok előtt, hogy el lehessen hárítani az “orosz agressziót”. Az amerikai elnök párhuzamot vont Oroszország ” ukrajnai agressziója” és a nácik második világháború előtti ténykedése között, és szavai szerint Moszkvának ez sokba kerül majd.
“A katonai feszültség fokozódása természetesen mindig sajnálatos (…) A NATO állandó baltikumi jelenléte azonban igazolható és szükséges, ezen országok nézőpontjából pedig nagyon is érthető lehet” – mondta Erkki Tuomioja finn külügyminiszter az YLE közszolgálati rádiónak adott interjújában. Mindhárom balti állam tagja a kollektív védelem elvére épülő észak-atlanti szövetségnek. Észtország, Lettország és Litvánia is határos Oroszországgal, és az ukrajnai válságban tanúsított orosz politika miatt mindhárman azt szeretnék, ha a NATO állandó katonai támaszpontokat létesítene a térségben.
Bronislaw Komorowski lengyel köztársasági elnök szerint támogatni kellene Ukrajnát abban, hogy növelje a katonai fenyegetésekkel szembeni állóképességét. Lengyelországnak az az álláspontja, hogy Ukrajnát nem csupán szankciók meghozatalával kellene támogatni, hanem a katonai-technikai támogatás mértékét is ki kellene terjeszteni – fejtette ki Komorowski a NATO-csúcsra indulása előtt tartott sajtótájékoztatóján. Jaroslaw Kaczynski, a konzervatív Jog és Igazságosság (PiS), a legerősebb lengyel ellenzéki párt elnöke pedig kijlentette: Oroszország nemcsak Ukrajnára, hanem Lengyelországra és egész Európára is veszélyt jelent, ezért meg kell erősíteni a NATO katonai jelenlétét Kelet-Közép-Európában.
Közben Traian Basescu államfő a Legfelső Védelmi Tanács (CSAT) szerdai ülése után bejelentette, hogy Románia engedélyezi a NATO tagországok harci repülőgépeinek állomásozását az ország területén. A döntés nemcsak a román légtérben felváltva járőrszolgálatot teljesítő külföldi repülőgépekre vonatkozik, hanem az ezeket kiszolgáló személyzetre: a román elnök szerint kétszáz külföldi katona és hadmérnök érkezhet az országba. A CSAT azt is elfogadta, hogy Románia koordináló szerepet vállaljon az Ukrajnának nyújtandó, kibernetikai támadások elleni védelmet szolgáló támogatási alap kezelésében. Ez az Ukrajnával kapcsolatos négy NATO-program egyike – jegyezte meg a román elnök.
Az ukrán válság fejleményei miatt a francia kormány pedig felfüggesztette az Oroszországnak eladott első, Mistral osztályú helikopterhordozó hajó októberre tervezett leszállítását – közölte szerdán a francia elnöki hivatal. “(Francois Hollande) köztársasági elnök megállapította, annak ellenére, hogy kilátásban van egy tűzszünet, ami még megerősítésre és végrehajtásra vár, a feltételek nem adottak ahhoz, hogy Franciaország engedélyezze az első helikopterhordozó leszállítását” – olvasható az elnöki közleményben. Az utóbbi hetekben az amerikai és a brit diplomácia erős nyomást gyakorolt Párizsra annak érdekében, hogy halassza el az első hajó átadását, a francia kormány azonban ez idáig erre nem volt hajlandó.
