A beszámoló szerint a Hargita megyei rendőrség gazdasági osztályának munkatársai ellenőrizték azokat az árusokat, akik a csíksomlyói búcsúra vezető út mellett állították fel standjaikat. Arra hivatkozva vetették le a standokról Wass Albert köteteit, hogy az írót jogerős ítélettel háborús bűnösnek nyilvánították az országban, és 2002 óta kormányrendelet tiltja a fasiszta, rasszista, illetve idegengyűlölő szimbólumok használatát, és az emberiesség elleni bűntettek elkövetőinek a népszerűsítését.
A Székelyhon.ro szerint volt olyan árus, aki ezután elővigyázatosságból a Nyirő József-köteteket is levette standjáról.
Gheorghe Filip a Hargita megyei rendőrkapitányság szóvivője a portálnak elmondta, egy árustól el is koboztak húsz “rasszista feliratú” pólót és tíz könyvet. A szóvivő az MTI megkeresésére pontosította: Wass Albert-köteteket foglaltak-e le kollégái, “további vizsgálatok elvégzése céljából”. Hozzátette, a vizsgálatok végén az ügyészség fog dönteni a könyvek kérdéséről. Azt sem tartotta kizártnak, hogy a vizsgálatot a könyvek erdélyi kiadójára is kiterjesztik.
Nincs is tiltólistán?
A Székelyhon kérdésére Szabó Károly a székelyudvarhelyi könyvtár munkatársa megerősítette, valóban létezik Romániában könyvekre vonatkozó tiltólista, de az olyan kiadásokat tartalmaz, mint például Adolf Hitler Mein Kampfja. A korábban könyvtárigazgatói tisztséget is betöltő Szabó Károly szerint ha egy író felkerül a tiltólistára, értesítik a könyvtárakat, hogy a műveit raktáron kell tárolni, és csak kutatási célokra szabad kiadni. A könyvtáros hozzátette, nincs tudomása arról, hogy Wass Albert is felkerült volna a tiltólistára.
A marosvásárhelyi Mentor kiadó 1999-ben kezdte el Wass Albert műveinek a kiadását, és – amint a kiadó honlapján látható – 2012-ig 44 Wass Albert-kötetet jelentetett meg. A Mentor kiadó albumot is jelentetett meg Wass Albert nyomában Erdélyben címmel. Ezek a könyvek bármelyik erdélyi könyvesbolt kínálatában megtalálhatók.
Káli Király István, a Mentor kiadó főszerkesztője a Székelyhonnak határozottan cáfolta, hogy az író tiltólistára került volna. Szerinte a csíksomlyói incidens a “túlbuzgó ellenőrök” rovására írható. A kiadóvezető az eljárást hatalommal való visszaélésnek minősítette.
Az erdélyi arisztokrata családból származó Wass Albertet 1946-ban háborús bűnök elkövetése miatt egy kolozsvári népbíróság távollétében halálra ítélte. Azzal vádolták őt a korabeli román hatóságok, hogy 1940-ben, a magyar hadsereg Észak-Erdélybe történő bevonulásakor parancsot adott több ember kivégzésére. A háborús bűnösök kultuszát tiltó romániai jogszabály értelmében három erdélyi településen távolították el talapzatáról az író szobrát, könyvei némelyike azonban román fordításban is megjelent.
