A személyi kérdések még távoliak, most az Európai Unió vezetőinek nem személyi döntéseket kell hozniuk, hanem Európa következő 4-5 évéről kell dönteniük – fogalmazott Orbán Viktor Brüsszelben az uniós országok állam-, illetve kormányfői kötetlen vacsorája előtt az MTI-nek arra a kérdésére, hogy kit látna szívesen az Európai Bizottság élén.
A miniszterelnök kifejtette: nincs automatizmus aközött, hogy a néppárt megnyerte a választást és a konkrét személyi javaslatok között, és mielőtt azok sorra kerülnének, lényegi kérdéseket kell tisztázni, Magyarország számára pedig a legfontosabb ilyen kérdés az alkotmányos identitás kérdése.
A kormányfő úgy vélte, hogy az elmúlt időszakban az uniós intézmények felhatalmazás nélkül folyamatosan próbáltak mindig kicsit túlmenni azokon a határokon, amelyeket az uniós jog számukra megszab.
Fotó: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Burger Barna
Jogi kíméletlenség
“Ennek véget kell vetni. Ezért nem támogatjuk az automatikus jelölést sem” – jelentette ki a miniszterelnök, aki szerint az uniós szerződést pontosan, szigorúan, “jogi kíméletlenséggel” be kell tartani, a lopakodó szerződésmódosítást pedig abba kell hagyni. Orbán Viktor szerint ha most az Európai Tanács elfogadná, létrehozná azt az automatizmust, hogy az EP-választáson győztes párt által javasolt jelöltet teszi meg saját jelöltjének az Európai Bizottság élére, azzal felhatalmazás nélkül módosítaná a szerződést. A kormányfő úgy fogalmazott, hogy most higgadtságra, nyugalomra van szükség, és csak utána jöhetnek a személyi javaslatok.
Reagált a miniszterelnök azokra a megjegyzésekre is, amelyekkel szociáldemokrata és liberális politikusok bírálták a választás után az Európai Néppárton belül a Fideszt és a Silvio Berlusconi vezette olasz Hajrá Olaszországot.
“Európában sok mindennek meg kell változnia, ha azt akarjuk, hogy ez a kontinens sikeres legyen. Több tisztelettel kell lennünk egymás iránt. A nemzetállamoknak is több tiszteletet kell adni, az európai pártoknak is, meg időnként a vezetőknek is” – húzta alá Orbán Viktor.
Az Európai Unió állam- és kormányfői azért gyűltek össze Brüsszelben, hogy megvitassák a vasárnap lezárult európai parlamenti (EP-) választások, valamint az ugyancsak vasárnap lebonyolított ukrajnai elnökválasztás kimenetelét.