Az aggresszió csúcsa
Ukrajna budapesti nagykövete szerint a Krím annektálása az agresszió csúcsa, amire a második világháború óta nem volt példa – írta a Népszava. A lap szombati számában Jurij Muska budapesti ukrán nagykövet elmondta: nem hitték volna, hogy így fel lehet borítani a világrendet és jogtalanul elsajátítani egy területet, méghozzá fegyveres erők alkalmazásával.
Arra a kérdésre, hogy Ukrajna és a Krím kapcsán lesz-e háború, reményét fejezte ki, hogy nem.
“Remélem, a Nyugat tud olyan erős gazdasági, politikai nyomást gyakorolni, hogy Oroszország lemond a terveiről. Majd meglátjuk, mennyire érvényesülnek ezek a nyugati ígéretek, mert ma még csak távoli ígéretekről van szó” – fogalmazott.
A nagykövet szerint Oroszország e lépésével és jogi döntéseivel felrúgta a háború utáni jogrendszert. “A második világháború óta senki sem vett el senkitől területet” – tette hozzá.
Övék volt a harmadik legnagyobb nukleáris arzenál
“Kapjuk a biztatást az Egyesült Államoktól, Nagy-Britanniától. Ők garantálták Ukrajna függetlenségét, amikor lemondott az atomfegyveréről. Ha meghagyjuk azt a nukleáris arzenált, amely a harmadik volt a világon, valaki meg merne támadni minket?” – tette fel a kérdést, hangsúlyozva, hogy Ukrajna az egyetlen ország volt a világon, amely önkéntesen lemondott a nukleáris fegyverről. Hozztette, hogy azzal, hogy az egyik nukleáris nagyhatalom megtámadta őket “nemcsak meg van sértve a nemzetközi jog, fel van rúgva minden”. Úgy véli, hogy ebből a szempontból nemcsak Ukrajnát érte ez a jogsértés, mindenki veszélyeztetett a világon és Európában. Felvetette, “ha a világon bárhol egy-két oroszt bántalmaznak, vagy ezt kéri néhány orosz, akkor hadsereget küldenek oda? Abszurdum ez, amit mondok, de most ez a tény, ezzel szembesülünk a Krímben – fogalmazott.
Az interjúban a nagykövet a forradalmi időszak hibájának minősítette, hogy az új kijevi hatalom egyik első intézkedése a kisebbségi nyelvtörvény visszavonása lett volna, amit az akadályozott meg, hogy a megbízott államfő nem írta alá. Így a régi törvény jogerős. Elmondta: felállt egy új munkacsoport, hogy kidolgozza az új törvényt, “ami jobb lesz, mint a régi, és a kisebbségek képviselőinek bevonásával készül”, a régi jogszabályt pedig csak az új elfogadása után helyezik hatályon kívül.
Arra a kérdésre, hogy a kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarság mennyire érezheti magát biztonságban, Jurij Muska azt válaszolta: “nem hiszem, hogy gond lenne a kisebbségekkel”.
