Mióta a fegyveres erők tavaly nyáron elmozdították a Muzulmán Testvériség iszlamista szervezet által támogatott Mohamed Murszi elnököt tisztségéből, a mecsetek rendszeresen váltak a rezsim ellen tüntetők gyülekezőhelyévé, és prédikátorok gyakran a muzulmánok számára legfontosabb, pénteki imát használták tömegek mozgósítására.
Egyiptomban a vallási ügyek (Avkáf) minisztériuma évente mintegy háromezer imámot nevez ki azok közül, akik a szunnita világ legtekintélyesebb intézményének számító al-Azhar vallástudmányi egyetemen végeztek. Ez azonban az országban működő mintegy 150 ezer mecsetet figyelembe véve nem elég, és ezek egy részében más, nem központilag ellenőrzött képzéssel rendelkező prédikátorok működnek.
Ez utóbbiak közül a hatóságok nemrég gyűlöletkeltésre hivatkozva felfüggesztettek 55 ezret, mondván, hogy az imahelyeket “radikális ideológiáik terjesztésére használták”. A vallási ügyek minisztériuma – annak érdekében, hogy a mecseteket a politikai harcoktól “megóvják” – minden héten új egységesített témákat hirdet meg internetes oldalán, például a “fiatalok szerepe a társadalomban”, “környezetvédelem” vagy “remény és munka” címekkel.
Amr Ezzat, a befolyásos Egyiptomi Iniciatíva a Személyjogokért kutatója szerint ez a rendelet ugyan régóta érvényben van, mostantól viszont lehetővé teszi a központi vonaltól eltérő igehirdetők megbüntetését, sőt börtönbezárását is.
Mohamed Abdel-Rázek, az illetékes minisztérium tisztségviselője ezzel szemben úgy nyilatkozott az al-Monitor című internetes hírportálnak, hogy az észak-afrikai országban továbbra is biztosított a vallásszabadság, és semmilyen megtorlástól nem kell tartaniuk azoknak, akik egyéb témákat kívánnak szónoklatukba foglalni. Abdel-Rázek elutasította azokat a vádakat, amelyek szerint kormánybarát hangulatot próbálnak kelteni a hívők köreiben.
Az, hogy a vallási tisztségviselők januárban arra utasították követőiket, vegyenek részt az új alkotmányról tartott népszavazáson, Abdel-Rázek szerint vallásos kötelességük, s minden imám számára követendő példa volt.
