Adolfo Mesquita Nunes miniszter az izraeli közszolgálati tévé egyik hétvégi műsorában jelentette be, hogy országának parlamentje egyhangúlag megszavazta az új törvényjavaslat első változatát, és a törvény végleges változata várhatóan nyárra készül el. Ennek alapján portugál állampolgárságért folyamodhatnak azok, akik bizonyítani tudják, hogy felmenőik az inkvizíció idején, az 1492-es spanyol kiűzetést követő zsidóüldözések idején menekültek el az országból.
Katolikus hitre tértek át
Portugáliában 1537-ben kezdődött el az inkvizíció hulláma, amely főként a korábban a szomszédos Spanyolországból átmenekült szefárd zsidókat érintette. A mintegy negyvenezer áldozat nagy része katolikus hitre áttért zsidó, korabeli nevén „conversos” vagy „marannos” volt, akiket azzal vádoltak, hogy titokban tovább őrzik a zsidó hagyományokat.
Az üldözöttek tömegesen menekültek el az országból a portugál gyarmatokra vagy Európa különböző országaiba. Többfelé, például Amszterdamban saját zsinagógát emeltek maguknak, és évszázadokig megtartották saját „portugál” közösségeiket, amelyek irataival, illetve a korabeli inkvizíciós feljegyzésekkel lehet majd igazolni az állampolgárság igénylésének jogát.
15 generációvel ezelőtt
Portugália izraeli nagykövete, Miguel de Almeida e Sousa szerint körülbelül tizenöt generáció előtti leszármazásról van szó, s az új törvény világosan meghatározza majd a jogosultak körét.
a madridi törvényhozás határozott február elején arról, hogy több mint fél évezreddel a spanyolországi inkvizíció borzalmai után az 1492-ben elűzött zsidók leszármazottai állampolgárságot kaphatnak Spanyolországban, anélkül, hogy le kellene mondaniuk jelenlegi állampolgárságukról.
