A jelképes akció magyarázatára a brazil kormánynak átadott petíció szövegében egyebek mellett az áll, hogy “a szabad internet és a magánszféra védelméért folytatott nemzetközi harcban vezető szerepet játszó Brazília ideális menedékhely” emberjogi aktivisták számára. Maga Snowden is “a világ egyik legérdekesebb és legélénkebb demokráciájaként” jellemezte a majdnem kétszázmillió lakost számláló dél-amerikai országot egy decemberben megjelent nyílt levélben.
A Snowden által kiszivárogtatott NSA-dokumentumokra hivatkozó sajtóinformációk szerint Dilma Rousseff brazíliai államfő ugyanúgy az amerikai kémprogram áldozatává vált, mint például Angela Merkel német kancellár is. Arról, hogy az amerikai informatikus Brazíliában menedékjogot kaphat-e, Rousseff mindeddig nem nyilatkozott, mindazonáltal egy kormányközlemény szerint ennek feltétele először is egy Snowden által hivatalosan benyújtott kérelem lenne.
Az Avaaz online petíciós oldal szerint 1.1 millió aláíró által támogatott akciót David Miranda indította. A brazíliai állampolgárságú aktivista Glenn Greenwald amerikai újságíró élettársa. Greenwald az elsők között jutott hozzá Snowden titkos dokumentumaihoz, mielőtt azokat nyilvánosságra hozta.
Snowden a Booz Allen tanácsadói cég alkalmazottjaként dolgozott az NSA-nek, és így jutott a szigorúan titkos adatok birtokába. 2013 májusában hawaii székhelyéről a kínai különleges igazgatási zónába, Hongkongba utazott, és onnan kezdte el információit különböző médiaszerveknek kiküldeni.
A világszerte óriási vihart kavaró titkos adatgyűjtési program kiszivárogtatását követően az amerikai hatóságok kémkedés vádjával nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki Snowden ellen. Az informatikus tavaly augusztus elsején egy évre menedékjogot kapott Oroszországban, így a menedékjog fél év múlva lejár.
