Utolsó szalmaszál az ellenzéknek
Úgy tűnik, a magyar ellenzék legfontosabb erői az utolsó pillanatban felfogták a helyzet komolyságát – olvasható a vezető osztrák liberális napilap internetes kiadásában. A Der Standard meglátása szerint Bajnai Gordon “egy ügyes, államférfiúi lépéssel”, a miniszterelnök-jelöltségről való lemondásával szabaddá tette az utat az ellenzéki összefogás kiszélesítése előtt.
Az elmúlt években”politikai értelemben többször is halottnak” nyilvánított Gyurcsány Ferenc számára a választási listán elfoglalt harmadik hely most újabb négy évre helyet biztosít neki a politikai porondon. A párt támogatottsági mutatója miatt “megkerülhetetlenné” vált DK-elnök előtt nyitva áll az ajtó, hogy tevékenyen részt vegyen az ellenzéki szövetség formálásában.
A lap elképzelhetőnek tartja, hogy a választók nehezen emésztik meg az ellenzék hirtelen irányváltását. Nagy kihívás elé állítja az ellenzéki összefogás résztvevőit a Standard szerint az is, hogy közös választási programjuknak gyorsan kell elnyernie a választók támogatását.
A lap szerint a választási szövetséggel “az utolsó szalmaszálba” kapaszkodnak az ellenzéki erők. Habár jelenleg semmi nem utal arra, hogy a kormánynak aggódnia kellene az újraválasztás miatt, 2006-ban Orbán Viktor elvesztette a választást Gyurcsány Ferenccel szemben, noha néhány hónappal a választás előtt a Fidesz toronymagas győzelmét jelezték a közvélemény-kutatások – jegyezte meg a Standard.
Új dimenzió
Terjeszkedés helyett az osztrák bankok “csendes visszavonulása” zajlik Kelet-Európából – írta a Wirtschaftsblatt. Az osztrák gazdasági napilap rámutat, hogy a gazdasági válság után új stratégiát választottak az osztrák pénzintézetek: a mindenáron való terjeszkedés helyett meghatározott piacokra összpontosítanak. Példaként hozta, hogy a Bank Austria eladta kazahsztáni leányvállalatát, az Erste Bank az ukrajnait, és a Raiffeisen is vizsgálja az ukrán leányvállalatra tett ajánlatokat.
Az Ausztriával szomszédos Magyarországról való kivonulás mindenesetre “új dimenziót” jelentene, nemcsak azért, mert Magyarország EU-tag, hanem azért is, mert a bankok egykori “keleti stratégiájának” egyik kulcspiaca. “A csendes kivonulás ezzel nagyon gyorsan hangossá válna” – írta a lap.
Elkeseredett vita
A Süddeutsche Zeitung német liberális lap a Magyarország német megszállásának 70. évfordulójára a Szabadság téren felállítani tervezett emlékmű körüli vitáról közölt cikket szerdán.
A Szinte bajtársként című írás szerzője, Cathrin Kahlweit kiemelte, hogy ismét nagy hevességgel zajlik az “elkeseredett vita” arról, hogy az ország milyen szerepet játszott a nácizmus idején. A vitát a szerző szerint “a jobboldaliak történelempolitikája” okozza, amely “a nemzetet a nagy-magyarországi hagyományba állítva” értelmezi, és nem vesz tudomást a náci megszállás és az első szabadon választott kormány hivatalba lépése között eltelt évtizedekről.
Tovább mélyültek az árkok
Az emlékmű ellen “széles körű és hangos a tiltakozás: szocialisták, zsidó szervezetek, romák minősítik történelemhamisításnak az elképzelést” – tette hozzá. Az emlékmű-koncepció bírálói arra hivatkoznak, hogy Magyarország a nácik szövetségese volt, ennélfogva a megszállás nem is volt megszállás, a zsidók gettósítását és deportálását pedig lényegében a nácik magyar kiszolgálói bonyolították le – írta a szerző.
Hangsúlyozta: “Magyarország nem az első és nem az egyetlen állam, amely még a holokauszt után hetven évvel is nehezen kezeli történelmi örökségét”, Orbán Viktor hivatalba lépése óta viszont “tovább mélyültek az árkok”. A kormányfő bírálói szerint az antiszemitizmus és a szélsőjobboldaliság ellen az utóbbi időszakban indított számos akció és kezdeményezés csupán “a Nyugatnak szóló műsor” – írja a szerző.
