Dzsoma beiktatására egy nappal azután került sor, hogy elődje, Ali Larajed csütörtökön az iszlamista vezetés és a szekuláris ellenzék megállapodásának értelmében lemondott tisztségéről, ami a demokrácia felé vezető úton tett újabb fontos lépésnek volt tekinthető az észak-afrikai ország számára.
“Nem vagyok csodatevő, de megígérem, hogy mindent meg fogunk tenni azért, hogy leküzdjük az akadályokat, megreformáljuk, amit meg tudunk, és visszahozzuk a stabilitást” – mondta beiktatásakor Dzsoma az elnöki palotában.
Fotó: AFP/Fethi Belaid
A technokrata hírében álló Dzsoma korábban ipari miniszter volt, azt megelőzően pedig egy repülőgépipari vállalkozást vezetett Párizsban. Kormányának gazdasági gondokkal, növekvő költségvetési hiánnyal és a radikális iszlamista fegyveresek jelentette egyre komolyabb biztonsági kihívással kell szembenéznie.
Három évvel azután, hogy felkelés megdöntötte Zin el-Abidin ben Ali elnök önkényuralmát, Tunézia még mindig a demokrácia kiépítésén dolgozik. Legutóbb 2011 őszén volt választás az arab országban, akkor alkotmányozó gyűlést választottak. Larajed mérsékelt iszlamista, en-Nahda nevű pártja a szavazatok 41 százalékát szerezte meg, ami a 217 tagú gyűlésben 89 helyre jogosította fel. Miután tavaly meggyilkoltak két világi ellenzéki vezetőt, az en-Nahda ellenfelei elözönlötték az utcákat, hogy követeljék a kormány távozását.
A kormány és az ellenzék közötti tárgyalásokon az a megállapodás született, hogy ha a pártok végeznek az új alkotmány kimunkálásával, Larajed lemond. Az alkotmányozó gyűlés a héten szavaz az alkotmány utolsó cikkeiről is, s szerda éjjel 9 tagú választási bizottságot nevezett ki. A választások időpontjáról még nem született döntés.
