Edward Snowden az amerikai Nemzetbiztonsági Ügynökségtől nagyjából 200 ezer szigorúan titkos dokumentumot szivárogtatott ki. Az informatikus érdemeit a rostocki egyetem így foglalta össze: “feláldozta az egzisztenciáját az igazság feltárásáért”, és a polgári engedetlenség hagyományát követve “szembeszállt hazája törvényeivel egy magasabb rendű cél érdekében”, mint a nagy polgárjogi harcosok, Martin Luther King, Nelson Mandela vagy Mahatma Gandhi.
Hans Jürgen von Wensierski, az egyetem bölcsészettudományi karának dékánja szerint az adósai vagyunk Snowdennek, „és nem feledkezhetünk meg róla” – ezzel indokolta a dékán a díszdoktori cím adományozására irányuló kezdeményezést.
Nobel-békedíjat neki
Az ellenzéki Zöldek és a Baloldal szerint Németországnak be kell fogadnia Snowdent, és a parlamentnek az ő közreműködésével kell feltárnia az NSA német állampolgárokat érintő tevékenységét. A Baloldal egyenesen úgy véli, hogy az amerikai informatikus Nobel-békedíjat érdemel.
A német kormány szerint viszont Edward Snowden – akit az Egyesült Államokban bíróság elé akarnak állítani – nem politikai üldözött, ezért nem illeti meg a politikai menedékjog.
