A rendőrség őrizetbe vette egy indiai iskola igazgatónőjét és férjét, mert 23 gyerek halála köthető hozzájuk. A férfi eddig nem tisztázott okokból – az iskola területén nagy mennyiségű növényvédő folyadékot tárolt – írja a Bors.hu.
Ebből került a diákok ebédjébe, nem sokkal később pedig huszonhárman elhunytak mérgezés következtében. Az igazgatónő és férje elutasítja a vádakat, elmondásuk szerint nem szándékosan oltották ki a gyerekek életét. Meena Devire és férjére Halálbüntetés is várhat.
Méreg a vízben
Bangladesben a jó szándék okozott bajt – történetesen az emberiség egyik legnagyobb mérgezési történetét (a jelzős szerkezet nem a bangladesi bulvárlapoktól, hanem az ENSZ egészségügyi szervezetétől, a WHO-tól származik). Amely még nem ért véget. A meleg éghajlatú, roppant szegény országban a felszínhez közeli, nem túl mély kutakból származó vízben található fertőző mikrobák miatt gondolták úgy a szakemberek, meg kéne próbálni a mélységi kutak fúrásával kiküszöbölni a bajt. Ám azzal nem számoltak, hogy pár száz méteres mélységben a víz bár mentes a baktériumoktól, arzénnal szennyezett. Mégpedig igencsak, és a vizsgálatok szerint akár a 77 milliós népesség 20%-a is érintett lehet. Az arzénmérgezés hajlamosít a rákra (Napoleont is ez vitte el, a Szent Ilona szigetén lévő otthonának arzén nyomatú tapétájából szivárgó méreg okozta halálát), hosszú távon károsítja a májat, a vesét, a bőrt és a vérkeringést.
De nem kell Bangladesig menni az arzénos vízért.
Ma Magyarországon 1,2 millió ember fogyaszt arzénnal szennyezett vizet – a mérték túllépi a hivatalos határértéket (10 mikrogramm literenként), és 20 ezer ember 30-50 mikrogr/literes arzénszennyezett vizet iszik ma is! Az EU 2007 és 2013 között 200 milliárdnyi forrást biztosított a vizek tisztítására – ismerve az uniós támogatások felhasználásának hatékonyságát ez a probléma vélhetően még sokáig velünk marad.