Az 1991 augusztusában ledöntött Dzerzsinszkij szobor rendbetételére 25 millió rubelt (170 millió forint) fordítanak. A most a Krími rakpartnál, a Művészetek Központi Házánál kialakított Muzeon parkban lévő 11 tonnás bronzszobrot előbb le kell bontani, majd teljes nagyságában fel kell állítani, és a talapzatát is helyre kell hozni – olvasható az önkormányzat honlapján.
Lev Lavrjonov, a moszkvai emlékműbizottság elnöke ugyanakkor cáfolta a sajtóban elterjedt hírt, hogy a Jevgenyij Vucsetics szovjet szobrász alkotta emlékművet újra felállítanák régi helyén, a Lubjanka téren, a volt KGB, a mai Szövetségi Biztonsági Szolgálat épülete előtt. Azt mondta, hogy ilyen kérés nem érkezett hozzájuk és nem is lenne időszerű erről beszélni. “Ugyanakkor nem érdemes elhallgatni, hogy történelmünkben voltak kegyetlen emberek” – tette hozzá.
Rendőrségi fotó 1916-ból
Forrás: Wikipedia
A lengyel származású forradalmár szobra 1958-tól 1991. augusztus 22-ig állt a KGB székháza előtt, az akkor még róla elnevezett téren. A Mihail Gorbacsov elleni puccs leverését ünneplő sokezres tömeg az amerikai nagykövetségtől kapott daru segítségével ledöntötte azt. Az esemény a Szovjetunió széthullásának egyik jelképévé vált.
Az ötlet, hogy állítsák vissza a régi helyére a terror atyjának, Dzerzsinszkijnek a szobrát, időről-időre felmerült Oroszországban, de az mindig heves ellenállást váltott ki a közvéleményben. Az általa irányított vörös terror öt éve alatt (1917-1922) szerény becslések szerint is több mint félmillió emberrel, a munkásosztály vélt vagy valós ellenfeleivel végeztek. Az első szovjet büntetőtáborok (gulágok) megjelenése is a véres leszámolásokat irányító bolsevik vezető nevéhez köthető.
