Az eredeti előterjesztés annyira aggályosnak minősítette a jogállamiság magyarországi helyzetét, hogy – EU-tagország vonatkozásában mindeddig példátlan módon – hivatalos megfigyelési eljárás megindítását kezdeményezte.
Különböző országokhoz tartozó és különböző pártállású képviselők azonban olyan módosító indítványt adtak be – és végül fogadtattak el 135 szavazattal, 88 ellenében, 6 tartózkodás mellett -, amely ehelyett csupán a további magyarországi fejlemények szoros figyelemmel kísérését, majd – időhatár nélkül – a Magyarországnak tett javaslatok megvalósításának áttekintését helyezi kilátásba. Az egész előterjesztés végszavazásakor 149-en voksoltak igennel, 38-an nemmel, 24-en pedig tartózkodtak.
Az elfogadott módosító indítvány mellett a benyújtók egyike, Mike Hancock brit liberális képviselő egyfelől azzal érvelt a vitában, hogy a dokumentum egyetlen szóval sem tér ki arra, mi lenne a megfigyelési eljárás megindításának a várható haszna. Hancock és mások úgy vélekedtek, hogy a magyarországi helyzet nem indokolja ennek a súlyos, az országot megalázó lépésnek a megtételét.
A másik tábor azt hangoztatta, hogy a monitorozás nem tekinthető büntetésnek. Kerstin Lundgren svéd liberális képviselő, az eredeti előterjesztés jelentéstevője azt is megjegyezte: a “monitoring” nem mást jelent, mint szoros figyelemmel kísérést.
A strasbourgi székhelyű, jelenleg 47 tagországot átfogó Európa Tanács a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok tiszteletben tartásának előmozdítását tekinti fő feladatának. A parlamenti közgyűlés az ET 318 tagú testülete, a tagállamok törvényhozásainak tagjaiból tevődik össze, nagyjából tükrözve az egyes országok lélekszámát, illetve a nemzeti parlamenteken belüli pártarányokat.
Jelenleg tíz ET-tagállammal szemben folyik megfigyelési eljárás. Ezek: Albánia, Azerbajdzsán, Bosznia-Hercegovina, Grúzia, Moldova, Montenegró, Oroszország, Örményország, Szerbia és Ukrajna. Négy további ország – Bulgária, Monaco, Macedónia és Törökország – vonatkozásában az úgynevezett “megfigyelés utáni párbeszéd” szakasza van érvényben. Mindezen országok közül egyedül Bulgária EU-tag, de a bolgárokkal szemben még a 2007-es uniós csatlakozásuk előtt indult ilyen eljárás.
A Magyarország elleni eljárás megindítására irányuló indítvány alapja az a jelentés volt, amelyet két képviselő, a svéd liberális Kerstin Lundgren és a cseh konzervatív Jana Fischerová készített a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok magyarországi helyzetéről. A jelentéstevők előzőleg több tájékozódó látogatást tettek Magyarországon, legutóbb idén februárban. Közösen készített jelentésüket a monitoring bizottság megkapta ugyan, Fischerová azonban ezután lemondott társjelentéstevői tisztségéről. Bár aláírását kifejezetten nem vonta vissza, a jelentés tartalmát egyoldalúnak, elfogultnak nevezte.
A vitát követő keddi szavazássorozat eredményeként a szöveg számos ponton módosult, az a megállapítása azonban – a törlésére irányuló módosító indítvány elutasítása nyomán – megmaradt, miszerint az egyes aggályok önmagukban is súlyosak, ám együttesen nézve megdöbbentő a kulcsfontosságú intézmények többsége fölötti politikai ellenőrzés kialakításának szándéka, amit a fékek és ellensúlyok rendszerének meggyengítése kísér.
Az elfogadott dokumentum több ponton támaszkodik az ET alkotmányjogi szakértői testületének, a Velencei Bizottságnak a negyedik magyar alkotmánymódosítással kapcsolatban tett megállapításaira. Felszólítja a magyar hatóságokat, hogy a vallásszabadsággal és az egyházak jogállásával, a parlamenti választásokkal, az alkotmánybírósággal, az igazságszolgáltatási ágazat függetlenségével, valamint a médiával kapcsolatban a jogi szabályozást hozza összhangba az európai testületek által hangsúlyozott szempontokkal.
