Fennáll a kockázata annak, hogy Magyarország súlyosan megsérti az Európai Unió szerződésének második cikkében lefektetett értékeket, ezért a szerződés 7. cikkének 1. pontjában leírt vizsgálat elindítását helyezi kilátásba Magyarország ellen az a jelentéstervezet, amelyet kedden hozott nyilvánosságra az Európai Parlament szabadságjogi bizottságának jelentéstevője, Rui Tavares.
A portugál, zöldpárti politikus attól tenné függővé az eljárás megindítását, hogy Magyarország megfelelően teljesíti-e majd a jelentésben megfogalmazott ajánlásokat. A jelentéstervezetet először az EP-bizottságnak, majd az Európai Parlament plenáris ülésének is el kell fogadnia, ezért a szöveg egyelőre nem végleges, és feltehetően még többször is módosul majd.
Néhány hete, az Európai Parlament újabb „magyar napján” az Orbán-kormány által támadott Viviane Reding azt mondta: a 7-es cikkely alkalmazása korai lenne. Az Európai Bizottság alapjogi, bel- és igazságügyi biztosa a magyar alaptörvény vitatott módosításai közé sorolta a 17. cikkelyt, amely fizetési kötelezettséget róna az állampolgárokra, ha az állam hibája miatt az EU büntet.
Reding közölte: Brüsszelnek a kötelezettségszegési eljárás végső szankcióját jelentő 7-es cikkely alkalmazását alaposan meg kell gondolni, addig más eszközök kellenek, hogy ne kelljen idejekorán a legdrasztikusabb lépést megtenni egy-egy tagállammal szemben hasonló ügyekben. A 7-es cikkelyt sokan az EU atombombájának nevezik. (A Lisszaboni Szerződés 7. cikke szerint az EU alapértékeinek súlyos és tartós megsértésékor felfüggeszthetik egy tagállam jogait, így szavazati jogát is.)
A vitanap után Orbán Viktor a közrádióban egyértelművé tette, hogy az úgynevezett költségvetési hiányfék esetében a magyar kabinet biztosan nem hátrál meg, lefolytatja a vitát, akár az európai bíróság előtt is. Ennek lényege, hogy „ne állhasson elő olyan helyzet, hogy bármilyen nemzetközi fejlemény – mondjuk, Magyarországot elmarasztaló ítélet vagy kártérítés – miatt a költségvetési hiány növelésének az árán tegyünk ezeknek eleget”. Ilyen esetben a büdzsében meglévő pénzeket kell felhasználni, ha pedig azok nem elegendők, adót kell kivetni – a kormányfő szerint ez szükséges, európai szellemiségű szabály.
