Ritkább névnek számít a Rendőrség (Politia): ezt csak hárman viselik. Stoplámpa (Semafor) és Patika (Farmacia) néven pedig csak egy-egy gyermek szaladgál Romániában.
A filmsztárok és közéleti szereplők is gyakran megihletik a szülőket: vélhetően Bruce Lee harcművésznek állítottak emléket azok, akik Bruszli-Érzelem (Sentiment-Brusli) nevet adták csemetéjüknek, és talán a hajdani betyárokat övező szimpátia éledt újra azokban a szülőkben, akik a terrorista Bin Ladenről nevezték el gyereküket.
A furcsa romániai utónevekre nemcsak az Adevarul újságírói figyeltek fel. Tavaly két jogász, Paraschiv Petu és Ionel Torja könyvet is megjelentetett a legszokatlanabb romániai nevekről – ugyancsak a statisztikai évkönyvre alapozva. Az ő gyűjtésükben szerepel a Paracetamol, Termopán, Tarzan, Televízió (Televizor), Áru (Marfa), Dohány (Tutun), Liba (Gasca), Fokhagyma (Usturoi), Vihar (Furtuna), Rongy (Carpa) és Q7 utónév.
A meglehetősen bátor újításokat az magyarázza, hogy Romániában nincs hivatalos utónévjegyzék, 1968 óta pedig rendelet kötelezi a polgármesteri hivatalokat arra, hogy azt írják be az anyakönyvbe, amit a szülők bediktálnak. A fantázia szárnyalásának 2011-ben elvileg véget vetett az új polgári törvénykönyv, amely megtiltotta az anyakönyvvezetőknek, hogy a – szubjektív megítélésük szerint – nevetséges, obszcén, vagy közbotrányt okozó utóneveket bejegyezzék. A rendelkezésnek vélhetően nem könnyű érvényt szerezni egy, a gyermek születését népes társaságban ünneplő apukával szemben, és arra sem alkalmas, hogy az Izaurák, Ronaldók, Putyinok, és Elviszek számát csökkentse.
Szegénység és ritka név
Magyarországon a Tárki Háztartás Monitor 2012 című vizsgálatából az derült ki, hogy a ritka nevek aránya a társadalmi státusz két végpontján jöhet létre nagyobb eséllyel: a magukat szegénynek tartók, illetve a saját anyagi helyzetükkel elégedettek körében van ennek nagyobb esélye, de a szülők kreativitása nálunk sem ismer határokat.
A Nyelvtudományi Intézethez évente átlagosan legalább 300 kérelem érkezik. Ezeknek csak egy kis hányada az, ami megfelel a kritériumoknak és anyakönyvezhetővé válik. Az Intézet által 1997 óta vezetett és folyamatosan frissülő listából kiderül, hogy az utóbbi néhány év magyar névválasztásait főleg a hírességek, a növények, a különleges képességek, valamint az ékszerek ihlették.
Így lehet, hogy a fiúknál egyre népszerűbbek az erőt kifejező vagy valamilyen különleges tulajdonságra utaló nevek, mint például az Erős, az Acél, a Bors, a Csikó, a Bajnok és a Bérc nevek esetében. A lányoknál nagyon nagy sikere van még a különféle szavak kicsinyítőképzős változatának (Havaska, Életke, Fehérke, Harmatka, Csendike, Hófehérke, Sudárka, Üdvöske, Reményke) és a növényeknek (Zsálya, Eper, Gyopár, Gyömbér, Fahéj, Gesztenye). Még ennél is népszerűbbek a hírességek ihlette nevek, ezek ráadásul mindkét nemnél: Brett, Brájen, Orlandó, Gandalf, Dzsasztin, Frodó és a lányoknál Dzsindzser, Sakira, Meredisz, Naómi, Dzsenna és Árven.
