Szingapúr hírneve sajnos nem a legjobb, hiszen ott még egy utcán eldobott rágógumiért is majdnem százötvenezer forintnyi büntetést szabnak ki, még mindig érvényes a halálbüntetés, kormánya pedig inkább autokratikus, mint demokratikus. Ugyanakkor ez a trópusi város teszi a legtöbbet azért, hogy lakói a felhőkarcolók közt is a természetben érezhessék magukat.
Élő természet a város közepén
Szingapúr vezetői elkötelezték magukat azon cél mellett, hogy a metropolisz egy új, zöld arculatot kapjon. A világ legjobb szakembereit hívják versenyekre, szimpóziumokra, hogy tőlük tanuljanak az ökológiai városépítészetről és a mostanában oly divatos fenntarthatóságról. Az utóbbi harminc évben sikerült is megduplázniuk a zöldterületeket.
Tájépítészeknek köszönhetően a legmodernebb technológiával – és a trópusi országokban eddig nem látott költségekkel – valósult meg körülbelül öt év alatt egy ökológiai projekt, amelyre méltán büszkék.
A legmagasabb toronyházak közé bebetonozott Kallang folyó például olyan szelíd tiszta lett, hogy a gyerekek mezítláb játszhatnak benne. Pedig valaha az esős évszakban erős sodrású folyammá változott, sokan bele is fulladtak. Partjain most a hatvankét hektáros Bishan-Ang Mo Kio park terül el, ahol a városlakók a természetben érezhetik magukat.
Stresszmentesen a nagyvárosban
Habár Szingapúr a világ egyik legsűrűbben lakott városa (7126 fő/km2), mégis inkább nyugodt a város légköre. Az utcákat harminc méter magas fák árnyékolják és virágágyások szegélyezik. Parkok és zöldterületek ébresztenek kedvet a hosszú sétákra. Itt ismeretlenek a kilométeres közlekedési dugók, a szmog és a zaj. Ez elsősorban a jól átgondolt, egymáshoz kapcsolódó, energiatakarékos városi közlekedésnek köszönhető.
A csillagászati ingatlanárak miatt a legtöbben toronyházakban élnek, a lakóknak mégsem kell lemondaniuk a növényekről. Jogosan nevezik Szingapúrt a „függőleges zöld” fővárosának. A balkonokon trópusi kúszónövények, virágok burjánzanak, a beton és üveg közt egzotikus növények, fák nyújtóznak. Annyi zöldtetővel fedett épület, mint ebben a városban, valószínűleg sehol máshol nem található. A század közepéig a felhőkarcolók betonját ötvenhektáros felületen oxigéntermelő növényekkel akarják lefedni.
A város szíve
Ma már szinte elképzelhetetlen, de Szingapúrban alig negyven éve még több mint egymillió ember élt primitív, illegális telepeken. Szakértők szerint a város még mindig keresi a saját egyéniségét, és egy közterületet, ami a város szíve lehetne. Az egyik próbálkozás a Marina-öböl. Itt épült fel a szuperhotel Marina Bay Sands, amelynek tetején az úszómedencéből lehet a város panorámáját élvezni.
Elkészült az öbölmenti lélegzetelállító kertrendszer, a Gardens by the Bay, egy igazi ökoturisztikai célpont. A világ minden tájáról hoztak ide növényeket. Az üvegházakat napkollektorokkal fűtik, esővízzel öntöznek. Sőt, a park fölött 25 méterrel egy hídon sétálva is megcsodálhatjuk a kertet.
Készül a Marina One az üzleti negyedben. Középpontja – ahogyan az építészek nevezik: „a szíve” – egy teraszos park, a város oázisa lesz. Ezt a zöld középpontot fogja majd közre négy felhőkarcoló luxusapartmanokkal, irodákkal és bevásárlóközpontokkal.
Szingapúr lakossága 1980 óta 70 százalékkal növekedett. Úgy tűnik tehát, hogy a város vezetésének nincs is más módja, mint önmagával versenyezni, hogy lakóinak továbbra is a lehető legjobb életkörülményeket biztosítsa.
