A The Washington Post szerint Martonyi János külügyminiszter az alaptörvény módosításával kapcsolatban igyekezett megnyugtatni az EU kormányait azzal, hogy megígérte: a rendelkezéseket felülvizsgáltatják az Európa Tanáccsal. Orbán Viktor miniszterelnök viszont dacosan kijelentette, hogy „Közép- és Kelet-Európa országainak maguknak kell alakítaniuk a politikájukat anélkül, hogy az EU-ra tekintenének”, és „nem kell mindenre hallgatnunk, amit a brüsszeli bürokraták mondanak”.
„Orbán valóban választhatja azt, hogy nem hallgat erre, de az Európai Uniónak és a NATO-nak nem kell tolerálnia egy olyan tagország kormányát, amely megsérti az alapvető demokratikus elveket. Magyarországot arra kell kérni, hogy változtassa meg azokat az alkotmányos rendelkezéseket, amelyekről az Európa Tanács megállapítja, hogy sértik a demokratikus normákat, és ha ezt megtagadja, akkor szankciókkal kell szembenéznie – írta a lap.
A Die Presse osztrák lap szerint felkavarta a kedélyeket külföldön Orbán Viktor kijelentése, miszerint a kormány arra fog törekedni, hogy a magyar bankszektor legalább 50 százaléka belföldi kézbe kerüljön. Rámutatott, hogy a külföldi pénzügyi konszernek piaci részaránya mintegy nyolcvan százalék ma az országban. A hírek először negatívan hatottak az osztrák bankok részvényárfolyamára. Orbán valójában nem tervezi külföldi bankok kisajátítását, ilyen lépés az EU-ban nem is lehetne lehetséges – jegyezte meg a lap. Az újság értékelése szerint a kormány sokkal inkább egy „állami pénzügyi szektor” felépítésén dolgozik.
A lap külön jegyzetében a kommunista Albániáéhoz hasonlította a kormányfő gazdasági irányvonalát. „Több állam, kevesebb magán: ilyen jelszavakhoz a politikai spektrum baloldalán álló pártokat társít az ember” – írtja a szerző, aki úgy látja, „Magyarországon most egy konzervatív kormány készül a bankszektor államosítására”.
A liberális Der Standard szerint a magyar kormányfő „szándékosan provokál”, “számító módon sérti meg az alapvető értékeket és alaptörvényeket, amelyeket Magyarország az EU-tagsággal és az Alapjogi Charta aláírásával elfogadott”. Konzervatív párttársai – írta online kiadásában a lap – egyelőre „falaznak” neki. A legutóbbi esetet természetesen először formális és jogi szempontból kell megvizsgálniuk az illetékes uniós intézményeknek. De a formális figyelmeztetés ebben az esetben túl kevés. Orbán Viktor „visszaeső elkövető”.
A Der Standard egy külön tudósításában többek között azt írta: az Európai Néppárt nyíltan nem kritizálja a magyar kormányt, bizalmas beszélgetésekben azonban megerősítik, hogy „sok képviselő” bírálja az Orbán Viktorral szembeni bánásmódot. Elmar Brok német konzervatív EP-képviselő úgy nyilatkozott a lapnak, „az alkotmánybíróságot érintő alkotmánymódosítás túl messzire megy, aggodalmat keltő”. Brok szerint az Európai Bizottságnak meg kell azt vizsgálnia jogi szempontból, az előzetes elítélést azonban elutasítja a politikus.
Az Európai Unió bírálja a magyarországi autoriter tendenciákat, de megfeledkezik arról, hogy saját maga is hasonló gondokkal küzd – állítja a Lidové Noviny című cseh konzervatív napilap. A cikkíró szerint a hétfői alkotmánymódosítás legvitatottabb cikkelyei más európai államokban is megtalálhatóak, majd emlékeztet, hogy a baloldali magyar kormányok politikája, amely a csőd szélére vitte az országot, Brüsszelt nem zavarta. Az utóbbi időben Európában felerősödött az az igyekezet, hogy Magyarországot fekete báránnyá tegyék. „Míg azonban a figyelem a magyarországi autoriter tendenciákra összpontosul, maga az Európai Unió válik észrevétlenül egyre autoriterebbé. Jó, hogy a mi politikusaink (csehek) ehhez nem csatlakoztak” – írta a lap.
A Sme című pozsonyi liberális lap szerint Szlovákiában el kell gondolkozni azon, hogy mit jelent és min változtat Budapesten az „alkotmányos államcsíny”, mivel ami jelenleg ott zajlik, az nem más, mint az alkotmányos demokráciából a „többségi diktátum” irányába való átmenetet célzó próbálkozás. Egy évvel a választások előtt az „életéért fut Orbán”, mivel már tudja, hogy semmilyen növekedés nem lesz, és az olcsóbb energiaárakat, illetve a nyugdíjak emelését valakinek meg kell fizetnie, és így a bíróságoknak vagy az alkotmánynak „félre kell állnia” – jegyzi meg a Sme.
A magyar jobboldal és a román baloldal között vont párhuzamot csütörtöki számában a román Adevarul című napilap, arra a következtetésre jutva, hogy nemcsak kétharmados parlamenti súlyuk, hanem nacionalizmusuk is hasonlóvá teszi őket, ami elkerülhetetlenné tette a magyar–román kapcsolatok megromlását. Liviu Avram főszerkesztő-helyettes Victor és Viktor című cikkében azt fejtegeti, hogy Victor Ponta román kormányfőben és Orbán Viktor magyar miniszterelnökben – a keresztnevükön túl – az is közös, hogy mindketten „ráijesztettek” Európára. A szerző ugyanakkor megállapítja, hogy valami megfejthetetlen oknál fogva az „odvas nacionalizmus” Budapesten a jobboldal, Bukarestben pedig a baloldal tartozéka, a választások lutrija pedig úgy hozta, hogy legalább másfél évig egyszerre lesznek hatalmon.
