Barroso és Jagland közös közleményében tudomásul veszi, hogy a magyar Országgyűlés elfogadta az alaptörvény módosítását, ugyanakkor sajnálatukat fejezik ki amiatt, hogy a brüsszeli és a strasbourgi testület szakértőinek nem volt alkalmuk részletesen elemezni az alkotmánymódosítás szövegét annak elfogadása előtt.
A kommüniké arra is kitér, hogy mind a bizottság, mind az Európa Tanács, a Velencei Bizottság részletes elemzést fog készíteni a hétfő délután elfogadott alkotmánymódosításról.
A bizottság és az ET főtitkára ugyanakkor azt is tudomásul veszi, hogy Orbán Viktor a múlt pénteken írott levelében arról biztosította Barrosót, hogy a magyar kormány és törvényhozás elkötelezett az európai normák és jogszabályok mellett, éppen ezért arra számítanak, hogy a magyar hatóságok kapcsolatba lépnek majd az európai intézményekkel annak érdekében, hogy tisztázni lehessen a módosított alaptörvény minden olyan pontját, amelyek európai értékekkel és jogszabályokkal való összeegyeztethetősége kapcsán aggályok fogalmazódtak meg.
Martin Schulz, az Európai Parlament (EP) elnöke sajnálkozásának adott hangot a magyar parlament által elfogadott alkotmánymódosítás miatt, és komolynak nevezte azokat az aggályokat, miszerint a módosítás gyengítheti a demokratikus normákat Magyarországon. Közleményében az EP német szociáldemokrata elnöke emlékeztetett arra, hogy előzőleg azt kérte Orbán Viktor miniszterelnöktől, a parlamenti szavazás előtt kérje ki az Európa Tanács égisze alatt működő, Velencei Bizottság nevű alkotmányjogi szakértői testület véleményét. Csalódottnak mondta magát amiatt, hogy ez nem történt meg.
“Nem én vagyok az egyetlen, akit aggaszt ez az alkotmányos változtatás, és annak lehetséges negatív hatása a jogállamiságra, az alapvető jogok tiszteletben tartására” – jegyezte meg Schulz. Hangsúlyozta, hogy az ügy részletes elemzését várja az Európa Tanácstól és az Európai Bizottságtól. “Az Európai Unió valamennyi tagállamának tartania kell magát az európai joghoz és normákhoz. Ezt ígérte meg Orbán miniszterelnök tavaly az Európai Parlamentnek” – írta Martin Schulz, hozzátéve: ezt az ígéretet a magyar kormányfő múlt pénteki levelében megismételte.
Az Országgyűlés hétfőn délután fogadta el az alaptörvény negyedik, eddigi legátfogóbb, 22 cikkből álló módosítását. A 265 igen szavazattal, 11 ellenében, 33 tartózkodás mellett jóváhagyott módosítás az alaptörvény részévé teszi az Alkotmánybíróság (AB) által megsemmisített átmeneti rendelkezések nagy részét, valamint több, korábban alkotmányellenesnek ítélt szabályt is.
Martonyi János még a szavazás előtt azt mondta Brüsszelben, hogy a kormány véleményezést kér a Velencei Bizottságtól.
Az Európai Bizottság már a szavazás előtt aggodalmát fejezte ki. Pia Ahrenkilde Hansen, az Európai Bizottság szóvivője hétfőn világossá tette, hogy az Európai Bizottság minden rendelkezésére álló eszközt fel fog használni, hogy érvényt szerezzen az uniós jognak. A magyar alaptörvény küszöbön álló módosításáról beszélt Orbán Viktor miniszterelnökkel telefonon pénteken José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke.
Az Európai Tanács főtitkára szerdán levélben adott hangot aggodalmának a javaslat miatt. Az alaptörvény küszöbön álló, negyedik módosítását górcső alá fogja venni az Európai Parlament illetékes, alapjogi, bel- és igazságügyi bizottsága is. Navracsics Tibor csütörtökön válaszlevélben magyarázta el a magyar kormány álláspontját. Martonyi János uniós kollégáinak írt levélben védte a tervezett módosítást.
