Magyarország gazdasági rendszerváltást hajtott végre 2010 és 2012 között, versenyképes lett, 2013-ban már növekedni fog a magyar gazdaság – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a ciprusi Limassolban, az Európai Néppárt vezetőinek rendkívüli csúcstalálkozóján.
Európa nem tudja kezelni a gazdasági válságot az eddig megismert formájában, át kell alakítani a gazdaságot, “gazdasági rendszerváltást kell végbevinni, minden országnak otthon és összehangoltan Brüsszelben is” – vélekedett a kormányfő.
Európa jöhet utánunk. Fotó: Burger Barna / Miniszterelnökség
Orbán Viktor szerint Magyarország már túl van a gazdasági rendszerváltáson: az elmúlt két, két és fél év alatt a magyar gazdaság versenyképes lett, “pénzügyileg rendbe tettük a dolgokat, és 2013-ban Magyarországon létrejön a növekedési fordulat, vagyis Magyarország a (kettőezer-)tizenkettes gazdasági teljesítménycsökkenés után tizenháromban, most már pénzügyileg rendezett keretek között, biztos pénzügyi háttéren, megkezdi a gazdasági növekedést”.
“Minden országban azokat a vezetőket támogatjuk, akik hasonló gazdasági rendszerváltásokat kívánnak végrehajtani, persze a saját nemzeti érdekeiknek megfelelően” – hangsúlyozta a kormányfő. A miniszterelnök megjegyezte, hogy a növekedés szempontjából az idei év nem csupán Magyarországon, hanem jó néhány, más, erős európai országban – így például Németországban – is jobbnak ígérkezik, mint a tavalyi.
| Nem mindenki ennyire optimista |
|
A Financial Times felzárkózó térségi blogrovata (beyondbrics) “Magyarország ‘katasztrofális’ minisztere” címmel közölte Jonathan Wheatley írását azzal kapcsolatban, hogy a forint gyengülésnek indult, miután Matolcsy György, az MNB elnöki tisztségére esélyesnek tartott nemzetgazdasági miniszter “katasztrofálisnak” nevezte a forint erősen tartását célzó korábbi gazdaságpolitikát. |
Pénz és hatalom a téma
A néppárti csúcstalálkozón a 2014 és 2020 közötti időszakra vonatkozó európai uniós keretköltségvetésről, valamint a 2014-es európai parlamenti választásokra való felkészülésről van szó.
A mindössze néhányórás tanácskozás fő témája a középtávú uniós keretköltségvetés, amelyről a tavaly november 22-23-án tartott rendkívüli EU-csúcstalálkozón nem sikerült végleges megállapodásra jutni, bár közel kerültek a teljes körű megegyezéshez. A probléma lényege, hogy a közös büdzséhez nagyobb arányban hozzájáruló, jómódúbb tagországok csökkenteni akarják a kiadásokat, a kedvezményezettek azonban ezt ellenzik. Magyarországnak kiemelten fontos a kohéziós – felzárkóztatási – források eddigi értékének lehetőség szerinti megőrzése, valamint a mezőgazdasági támogatások fenntartása.
Saját jelölt
A 2014-es EP-választásokra való felkészülés azért indul viszonylag korán, mert az unión belül – az EU “alapszerződésének” számító Lisszaboni Szerződés hatályba lépése óta – jelentősen megerősödött a parlament szerepe. Vannak arra irányuló markáns törekvések, hogy a nagy európai pártcsaládok indítsanak saját jelölteket az Európai Bizottság elnöki posztjának elnyerésére. Ezt a tisztséget immár a második ciklusban tölti be a néppárti Barroso.
Bár az Európai Néppárt a legnagyobb létszámú frakciót adja az EP-ben, a második legnagyobb pártcsaládnak számító szocialisták, valamint az őket követő liberálisok és a zöldpártiak együttesen nagyobb erőt képviselnek a jelenlegi összetételű Európai Parlamentben.
