A sürgősséggel tárgyalt ügyben október elsején tartották a tárgyalást, az Európai Bizottság fenntartotta keresetét Magyarország ellen. Brüsszel szerint a nyugdíjkorhatár leszállítása az érintett bírákkal szemben életkoron alapuló eltérő bánásmódot jelent, azaz diszkrimináció.
Eltérően értelmezte a bizottság és a magyar kormány képviselője azt az uniós előírást, amely valamilyen igazolható célt köt ki az életkoron alapuló eltérő szabályozás feltételeként ahhoz, hogy az eset ne minősüljön jogellenes diszkriminációnak.
Miután a kérdésben nem sikerült megállapodásra jutni a magyar kormánnyal, a bizottság az uniós bírósághoz fordult. A magyar álláspont szerint az intézkedés nem ütközött uniós jogba, mert igazolható célra, a jobb igazságszolgáltatás kialakítására irányult.
Október 15-én a parlament hozzájárult a bírák nyugdíjkorhatárával kapcsolatos alkotmánymódosítás és a kapcsolódó igazságügyi tárgyú törvények visszavonásához. A kormány közölte, hogy mérlegelni szeretné az Országos Bírósági Hivatal és a legfőbb ügyész észrevételeit, ezért visszavonja az említett előterjesztéseket, ehhez azonban az Országgyűlés hozzájárulása is szükséges volt.
A szabályozást – hatályba lépése napjára visszaható hatállyal – megsemmisítette az Alkotmánybíróság. A testület megállapította, hogy az új szabályozás formai és tartalmi szempontból is sérti a bírói függetlenségből fakadó alkotmányos követelményeket.
Az AB kifogásolta, hogy a bírói hivatás felső korhatárát nem sarkalatos törvény határozza meg, az érintett bírákat rövid időn belül elmozdítják hivatalukból. A határozathoz a 15 tagú testületből heten fűztek különvéleményt.
Az államfőhöz fordultak a nyugdíjazott bírák
Korábban Áder Jánostól kérte felmentése visszavonását 112 bíró. Szerintük szolgálati jogviszonyuk a köztársasági elnök felmentésről szóló határozatával szűnik meg, ugyanakkor ezek a határozatok egy olyan törvény alapján születtek meg, amelyet az Alkotmánybíróság megsemmisített.
Ugyanakkor az AB határozata kimondta azt is, hogy az alkotmányellenessé nyilvánított törvény alapján felmentett bírák szolgálati jogviszonya automatikusan nem áll helyre. A Köztársasági Elnöki Hivatal csütörtökön közleményben tudatta, hogy az államfőnek nincs lehetősége a felmentő határozatok megváltoztatására.
Még az AB-döntés kihirdetése napján Orbán Viktor kijelentette: marad az új rendszer, a kormány javaslatot tesz az alaptörvény, a bíróságokról szóló jogszabály és a nyugdíjtörvény közötti összhang megteremtésére. Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal elnöke korábban elmondta: aki sérelmezi nyugdíjazását, munkaügyi bírósághoz fordulhat. .
