Az uniós irányelvek ugyan lehetővé teszik, hogy a távközlési cégeknek igazgatási díj fizetését írják elő, de abból csak a nemzeti telekommunikációs szabályozó hatóság tevékenységét lehet finanszírozni, mégpedig a szabályozási és engedélyezési rendszer fenntartásához kötődően.
Az Európai Bizottság álláspontja szerint a Magyarországon kivetett különadó valójában olyan igazgatási díjnak minősül, amely az irányelv előírásaival ellentétes, mivel a központi költségvetés bevételeinek növelésére szolgál. A testület szerint a távközlési szektorra csak a valamennyi gazdasági ágazatot egységesen érintő adó, illetve az említett igazgatási díj vethető ki, a kizárólag ezen ágazatot sújtó különadó azonban nem.
Magyarországon 2010-ben a költségvetés egyensúlyának javítása érdekében különadót vetettek ki többek között a távközlési tevékenységet folytató vállalkozásokra. Az adó alapja a vállalkozások éves nettó árbevétele, mértéke az 500 millió forintot meg nem haladó árbevétel után 0 százalék, az 500 millió és az 5 milliárd forint közötti részre 4,5 százalék, az 5 milliárd forintot meghaladó része után pedig 6,5 százalék.
Az Európai Bizottság az idén júniusban figyelmeztette hivatalosan Magyarországot a távközlési szektor 2010-ben hozott különadója, illetve a különleges kiskereskedelmi adók ügyében. A brüsszeli szóvivő akkori magyarázata szerint a hivatalos figyelmeztetés valójában még nem jelentette a kötelezettségszegési eljárás megindítását, hanem pusztán azt, hogy további tájékoztatást kérnek a magyar kormánytól.
A Nemzetgazdasági Minisztérium akkor közölte, hogy Magyarország továbbra sem kívánja módosítani a törvényt, mivel a kormány álláspontja szerint az teljes mértékben megfelel a közösségi jognak. Magyarország pedig kész arra, hogy álláspontját a kötelezettségszegési eljárásokban az Európai Bíróság előtt is megvédje.
