Az ETA 1970-ben vett rá baszk diákokat Franciaországban, Chilében és Mexikóban, hogy kérjenek meg jelentős művészeket arra, adományozzanak alkotásokat a szeparatista szervezetnek. A művek jelentették egy tervezett baszk művészeti múzeum alapját.
Az El País szerint két, Párizsban élő diáknak sikerült megnyernie a Franco-rezsimmel szemben álló Joan Mirót, aki nemcsak hogy odaadott egy képet, de elérhetőséget biztosított több pályatársához is. A diákok egyike, José Mari Larramendi Dél-Franciaországban még Picassóhoz is eljutott. A mester a hírek szerint érdeklődött az ETA tervei iránt, de végül nem adott egy festményt sem. Döntésében talán az is szerepet játszhatott, hogy Picasso nagyon ragaszkodott műveihez.
„Az emberek akkoriban másként tekintettek az ETA-ra – hangsúlyozta az El Paísnak Larramendi. – Spanyolországban akkoriban diktatúra volt, a baszk népnek a rezsim elleni harcát nagy szimpátia övezte.”
A baszk diákoknak végül 18 alkotást sikerült szerezniük neves művészektől. A munkákat az ETA egy fegyveres tagja gyűjtötte be, de azóta nyomuk veszett. Az El País szerint az ETA szétszakadása után a három frakció egyike vette magához, és később eladta őket.
Az ETA egy független baszk államért küzd, és a Franco-rezsim bukása, valamint a demokráciához való visszatérés után sem tette le a fegyvert. Az Egyesült Államok és az Európai Unió a terrorszervezetek közé sorolta a csoportot, amely egy évvel ezelőtt bejelentette, hogy beszünteti az erőszakot.
