Pénteken ítélet születik az oslói mészáros ügyében, aki 2011 júliusában a norvég fővárosban elkövetett terrorcselekményekkel több mint 70 embert megölt a multikulturalizmus elleni harc nevében. Egy független bizottság szerint a rendőrség megállíthatta volna Breiviket. A terrorista a túlélők vallomásai szerint ujjongva gyilkolt, a bomba környékén meghalt járókelőket viszont sajnálja. Ha elmebetegnek nyilvánítják, akkor pszichiátriai gyógykezelésre küldik, ha nem, akkor a Norvégiában kiszabható legsúlyosabb büntetést, 21 évet kaphat.
Anders Behring Breivik Norvégia második világháború utáni történetének legvéresebb tragédiáját okozta, amikor az oslói kormányzati negyedben és az Utoya szigetén működő ifjúsági táborban elkövetett merényleteiben 77 embert megölt, 319-et pedig megsebesített.
2011. július 22-én 15 óra 25 perckor pokolgép robbant Oslo kormányzati negyedében. A robbanóanyagot egy fehér Volkswagenbe rejtették, amellyel kilenc perccel korábban parkolt le egy rendőrruhás férfi a Jens Stoltenberg miniszterelnök irodájának is helyet adó épület előtt. A detonációnak 8 halottja és 209 – köztük 9 súlyos – sérültje volt, a környező épületek megrongálódtak. A rendőrség röviddel a robbantás után bejelentette, hogy a kormányfő nem sérült meg, nem volt az irodájában. A nyomozás kimutatta, hogy a merényletben használt robbanóanyag ammónium-nitrát és gázolaj keverékéből állt. (Ugyanezt a keveréket használták 1995-ben, az egyesült államokbeli Oklahoma Cityben elkövetett szélsőjobboldali robbantásos merényletben, amely 168 halálos áldozatot követelt.)
A második támadás mintegy két órával később történt az Oslótól 40 kilométerre fekvő Utoya szigetén, a kormányzó Norvég Munkáspárt ifjúsági táborában. A területre bejutott egy magát rendőrnek kiadó férfi, majd tüzet nyitott a táborozókra. A szigeten pánik tört ki, a fiatalok közül sokan halálfélelmükben a vízbe menekültek, a sebesültek halottnak tettették magukat, de a pisztollyal és puskával felfegyverkezett gyilkos így is célba vette és lemészárolta őket. A körülbelül egy órán át tartó vérengzésnek 69 halottja és 110 – köztük 55 súlyos – sebesültje volt, a legfiatalabb áldozat 14 évesen halt meg.
A rendőrök közlekedési nehézségek miatt csak a riasztás után egy órával értek a szigetre, ahol elfogták az ellenállást nem tanúsító tettest. A 32 éves, szélsőséges, jobboldali nézeteket valló norvég férfit Anders Behring Breivik néven azonosították. Breivik beismerte a két támadást, amelyet könyörtelennek, de szükségesnek nevezett, s azt mondta, a muzulmán gyarmatosítástól akarta megvédeni a Nyugatot.
Akciója előtt a tettes Andrew Berwick álnéven tette fel az internetre éveken át írt, „Európai függetlenségi nyilatkozat – 2083″ című kiáltványát, amelyben keveredik naplójegyzet, terrorista kézikönyv, történelmi hivatkozás és politikai propaganda. A tettes feljegyzéseket készített a támadás 2009-ben megkezdett konkrét előkészületeiről, a fegyver- és robbanóanyag-beszerzésekről, a célba veendő európai országokról. Elsődleges célpontként a kormányzó norvég szocialista-szociáldemokrata párt éves tanácskozását jelölte meg, de végül a kormány székháza és a Norvég Munkáspárt nyári tábora mellett döntött. 2002-ben elindított „marxistavadász” keresztes hadjáratában egyetlen korlátot szabott magának, azt, hogy „az európai multikulturális elit” elleni harc mérlege nem haladhatja meg a „45 ezer halottat és az egymillió sebesültet” az „arányosság elve” értelmében. Kiáltványa a következő szavakkal zárult: „Azt hiszem, ez lesz az utolsó bekezdés. Most július 22-e, péntek van, 12 óra 51 perc.” Alatta egy fotón a „Marxistavadász” feliratú fegyverrel volt látható.
A 2012. április 16-án megkezdődött perben Breiviket terrorista tevékenységgel és 77 rendbeli, előre kitervelt szándékos emberöléssel vádolták meg. Az ügyészség úgy foglalt állást, hogy Breivik nem beszámítható, s azt javasolta, hogy zárják elmegyógyintézetbe a férfit. A június 22-i utolsó tárgyalási napon Breivik ügyvédje a bíróság előtt azt mondta, hogy „teljes egészében” osztja az ügyészség véleményét, miszerint Breivik szörnyű terrorista tettét szinte elképzelhetetlen kegyetlenséggel hajtotta végre, de hozzátette: formálisan felmentést kell kérnie, mert védence nem vallotta magát bűnösnek. Az ügyvéd egyebek között azt akarta bizonyítani két igazságügyi elmeorvos szakvéleményére hivatkozva, hogy Breivik beszámítható állapotban hajtotta végre a merényleteket: „Ha Breiviket betegnek nyilvánítják, megfosztják attól, hogy felelősséget vállaljon a tetteiért” – indokolta álláspontját.
Breivik első bírósági meghallgatásán önvédelemre hivatkozva ártatlannak vallotta magát, s megkérdőjelezte az ügyét tárgyaló bíróság illetékességét, mondván hogy az „a multikulturális eszmét támogató pártoktól” kapta felhatalmazását. A magát politikai harcosnak valló tettes korábban már elmondta: a lehető legrosszabb, ami történhet vele, az, ha pszichiátriára küldik, s azzal vádolta a norvég hatóságokat, hogy elmebetegként próbálják őt beállítani, hogy ezáltal csökkentsék politikai nézeteinek jelentőségét.
Amennyiben az öttagú bírói testület helyt ad az ügyészség kérésének, úgy a szélsőjobboldali aktivistát pszichiátriai kezelésre kötelezik. Ha büntetőjogilag felelősségre vonhatónak tartják, akkor a lehető legsúlyosabb büntetést, 21 évi szabadságvesztést szabnak ki rá. Ennél is tovább ülhet börtönben annak a rendelkezésnek az értelmében, amely szerint amíg egy erőszakos bűnöző veszélyt jelent a társadalomra, addig elzárva tartható.
A norvég sajtó és az ellenzék az utóbbi időszakban egyre hangosabban követelte Jens Stoltenberg kormányfő lemondását, mondván, hogy a miniszterelnöké a végső felelősség a hibáknak azért a sorozatáért, amelyet a rendőrség és más szervek elkövettek 2011. július 22-én. Az ügy legutóbbi fejleményeként augusztus 16-án lemondott Oeystein Maeland norvég rendőrfőkapitány, miután a történteket vizsgáló független bizottság megállapította: a rendőrség részben vagy teljesen megakadályozhatta volna Breivik ámokfutását.
