Nagyvilág

Viking beszéddel Dániában [Andersen blog]

viking beszéd (andersen, dánia, viking, )
viking beszéd (andersen, dánia, viking, )

Mielőtt teljesen betörne a nyári szabadság az életembe, ígértem egy beszámolót arról hogyan haladok a dán nyelvvel.

A gyakorlatban a nyelviskola úgy néz ki, hogy hetente háromszor járok: hétfőn, szerdán és pénteken. Az első két alkalom a héten hosszabb 8.10-től 13:30-ig, míg a péntek egy kicsit lazább 8.10-től 10:45-ig. (persze közte szünetek is vannak)

Egy napunk körülbelül így néz ki: nyelvtan, kiejtés-új szavak, írás, olvasás, beszéd. Amit nagyon szeretek itt: minden nyelvi készségünk fejlesztve van. (szóbeli, írásbeli) Így az, ami otthon az angollal előfordult, hogy ugyan tudtam írásban fogalmazni, de a beszéd közben rendszeresen leblokkoltam, nem fordulhat elő.

Azért azt tudni kell, hogy a legnehezebb rész a kiejtés, de gyakorlással szerintem nem kivitelezhetetlen. Erről van egy aranyos viccem, amit egy szintén „zenésztől” hallottam: „A dán nyelv úgy született, hogy a vikingek elmentek Németországba sört venni, mivel ott jobb áron jutottak hozzá, majd miután legurítottak párat, elkezdtek beszélgetni egymással.” Van benne igazság! Ilyen eredetekkel talán nem csoda, ha úgy viszonyulok mindehhez, hogy nem bánom, ha rájönnek, nem Dániában születtem és ehhez képest mégis beszélem a nyelvüket. Egyébként hatalmas dolog számukra, ha dánul kommunikálok és nem inkább angolul. Az echte dánokkal ami még problémát okoz: a déli akcentus, ami olyan szinten teszi eltérővé a nyelvet például az általunk tanulttól, hogy nem értem meg. De ez nem csak rám igaz, például egy koppenhágai lakos teljesen más akcentussal beszél. Így talán nem csoda hogy az ország két különböző pontján élő lakosok között könnyen előfordul, hogy nem értik meg egymást.

Eredményorientáltak

A dán nyelv megtanulását az első három évben az állam fizeti. Persze mindezért cserébe szükséges némi eredményt is felmutatnunk. Egy-egy szint (itt modulnak hívják) után modulvizsgát kell tennie minden hallgatónak. Ez már a legelsőtől (összesen 6 van) olyan alapokra van fektetve, mint egy itthoni nyelvvizsga, de persze szép fokozatosan egyre nehezebb. Legutóbbi, a 3. vizsgám május végén volt, nagyon jól sikerült. Aminek még ennél is jobban örültem, az az, hogy közölték velünk a mi osztályunk a legerősebb az egész nyelviskolából, pedig még közel sem vagyunk végzősök! 9 hónap után persze nem mondom, hogy hibátlanul, de folyékonyan kommunikálunk!

Segítség négy dáma személyében

Mivel nem mindenki dán környezetben éli a mindennapjait, mint például én, a beszédgyakorláshoz négy idősebb önkéntes hölgy áll rendelkezésünkre minden pénteken iskola után, az ebédlőben. Velük minden aktuális dologról beszélgetünk, például karácsony, farsang, húsvét, pünkösd, nyár. Nagyon izgalmas hallgatni, hogy melyik országnak milyen szokásai vannak. Például a letteknél, ha új lakást vesznek, babonából először egy macskát küldenek be a lakásba, majd ha a cica körbejárta, jöhet a házavató.

Én személy szerint nem győzök betelni ezzel a nemzetközi forgataggal, amiben itt részem van. Ez egy különleges érzést ad az embernek, amit csak otthonról távol, külföldön lehet megszerezni, viszont egy életre szóló. A pozitív élmények mellett persze van olyan is, amikor felmérem, hogy én saját akaratomból „hobbi turistaként” vagyok az országban, míg vannak tanulók közöttünk, akinek épp háború van az országában, és emberirtás, éhezés elől kapott itt menedéket. Neki ezzel a háttérrel kell minél előbb elsajátítania a nyelvet, beilleszkednie a társadalomba.

Kórusba verődve éneklünk

Ahhoz hogy a hangulat még jobb legyen, megpróbálnak közös programokat szervezni nekünk. Az egyik ilyen a minden szerdán immáron már rutinná vált éneklés. Ennek az a célja, hogy minél több dán dalt ismerjünk meg. A dánok nem csak születésnapkor énekelnek, hanem esküvőkön és keresztelőkön is a népi dalos könyvből. Így ha valaki tényleg el akar vegyülni közöttük, nem árt, ha kellőképp felveszi a ritmust! Itt arról is értesülünk, hogy épp mit ünnepel a város, milyen program lesz, amit nekünk is ajánlanak figyelmünkbe.

Tanácsadás

Pár héttel ezelőtt két egykori bevándorló, ma már a bevándorlási minisztériumi munkatársai érkeztek hozzánk. Látogatásuk célja az volt, hogy miden olyan jellegű információt, ami a családi élettel kapcsolatos elmondjanak nekünk. Ha Dániában találunk férjet, feleséget, majd alapítunk családot. Ha a frigy mégsem jól sülne el, válás esetén mi a teendő, mi a folyamat. Ha két külföldi otthon házasodott, de Dániában válna el. Először nem igazán kötött le a téma, hisz egyelőre nincs ilyen jellegű tervem az országban, de tovább gondolva, nem eszméletlen hogy erre is gondol a városháza / az állam / az iskola hogy a bevándorló némileg képbe kerüljön az itteni törvényekkel? Szerintem az.

Nyári iskola

Az utolsó két hétben (június 25 és július 6 között), amikor én már Magyarországon vagyok, az iskola egy laza, tanulásmentes két hetet nyújt a tanulóknak, méghozzá olyan programokkal ahol a helyi nevezetességeket, közösen napi kirándulás formájában látogatják meg. Augusztus második hetében ugyanezzel kezdünk majd, de akkor más programokkal.

Összességében annyit írnék még, hogy ha otthon az angol nyelvet ilyen formában, környezetben tanulhattam volna, ma talán már öt nyelven beszélnék. Habár ha jobban belegondolok nem is vagyok messze ettől a bűvös ötöstől, hiszen akinek a dán nyelvtudás a zsebében van, az megérti a norvégot és a svédet is.

Ezek után nem marad más hátra, minthogy megköszönjem ennek a félévnek az olvasását, figyelmét, és mindenkinek kellemes nyarat kívánjak!

Amit a későbbiekre ígérni tudok: még jó pár téma van feldolgozásra várva Andersen kisasszony tarsolyában!

Ajánlott videó

Olvasói sztorik