Hétfőn és kedden Brüsszelben tárgyal Orbán Viktor. A kétnapos program talán legfontosabb állomása a keddi találkozó lesz Jose Manuel Barrosóval, az Európai Bizottság elnökével. Lapunk magas rangú brüsszeli forrásokból úgy értesült, az, hogy a kötelezettségszegési eljárások hogyan alakulnak, illetve megkezdődhetnek-e az IMF-fel való tárgyalások, az egyedül a magyar kormány álláspontján múlik. Ha a magyar fél nem enged, akkor az ügy megy az Európai Bíróságra. Többen is úgy fogalmaztak, hogy a Bizottság csak abban az esetben indít eljárásokat, ha teljesen biztosak az igazukban – ez azt jelenti, hogy csak akkor lehet előrelépés, ha a magyar kormány megváltoztatja a kifogásolt törvényeket.
Rendkívüli figyelem övezi Magyarországot
Lapunk kérdésére Andor László uniós biztos úgy fogalmazott, fontos, hogy azok az illetékesek, akik Magyarországgal foglalkoznak, lássák a korrekciós folyamatot, lássák az eltökéltséget arra nézve, hogy megtörténjen a kilábalás egy ilyen feszültséggel teli helyzetből. „A többség számára már eddig is világos volt, hogy Magyarország segítséget kért elsősorban a pénzügyi segítségnyújtás területén. Arra kell törekedni, hogy a létező feszültségeken túl tudjunk lépni. Én optimista vagyok, hétről hétre sok jelét lehetett látni, hogy van egy jó forgatókönyv és arra kell törekedni, hogy ez érvényesüljön” – fogalmazott a magyar biztos Brüsszelben.
Az kétségtelen, hogy az Európai Bizottságban rendkívüli figyelem övezi Magyarországot. Mint egy brüsszeli forrásunk fogalmazott, valóban példátlan az a hangulat, amely hazánkat kint körbeveszi. Mint több uniós tisztviselő is elmondta, nem értik a magyar kormány viselkedését, hiszen egyértelmű, hogy az országnak szüksége van az EU és az IMF által nyújtott hitelre. Az elmúlt hónapokban ráadásul az ország reputációja jelentősen lecsökkent, lényegében lehetetlen a magyar érdekek mellett lobbizni, mert már senki sem áll mellénk. Egy neve elhallgatását kérő bizottsági ember szerint teljesen kiszámíthatatlan, hogy a magyar kormány mely területeken „szedi fel a gránátokat” (például a munkaügyi törvény kapcsán előzetes véleményt kértek), és nem tudni, mikor és hova dob le újakat.
Nem engednek
Mint egy neve elhallgatását kérő bizottsági forrásunk fogalmazott, világosan, többször is kifejtették, hogy a tárgyalások megkezdésének feltétele a központi bank teljes függetlensége. „Az eljárásban kérték a magyar felet, hogy ne söpörjék félre a kéréseket, javaslatokat, ám a kormány mégis ment előre. Ez nem az egyezség létrejöttéhez megfelelő atmoszféra.” Mint elmondták, azért adtak a szokásosnál szűkebb (kettő helyett csak egy hónapos) határidőt Budapestnek az ügyben kezdeményezett eljárásban, hogy ezzel is „nyomják”, gyorsítsák a kormányt.
Orbán Viktor és Jose Manuel Barroso Brüsszelben- Fotó: MTI / EPA / Julien Warnand
Azt azonban hangsúlyozták, hogy nincs előítélet Magyarországgal szemben. ”A Bizottság nem akar megbélyegezni egyetlen tagállamot sem. Csak eredményeket akarunk, hogy a demokratikus szabályokat tartsák tiszteletben. Azért folynak a tárgyalások, hogy megoldást találjunk” – fogalmazott egy brüsszeli tisztviselő.
A magyar törvények nem illenek az uniós jogrendbe
Forrásaink hozzátették: az EU jogának megfelelően független jegybankot akarnak, ezen az üzeneten soha nem változtattak. „Minden tagállamnak joga van megváltoztatni a törvényeit, így Magyarország demokratikusan megválasztott kormányának is.” Ám hangsúlyozták: ezek nem mehetnek szembe az uniós elvekkel.
„Magyarország megváltoztatta a joghoz való hozzáállását. Ezek a törvények nem illeszthetők bele az EU szabad törvényalkotásának keretébe. Magyarország most jó példa arra, hogy hogyan lehet és hogyan nem törvényt alkotni” – fogalmazott egy másik uniós tisztviselő.
A másik kikötés a bírók függetlensége. Ez brüsszeli forrásaink szerint azért fontos, mert a – többek között a német – befektetőket elbizonytalanítja a magyar jogalkotás jelenlegi rendje. Egy brüsszeli forrás hangsúlyozta: a kérdés azért különösen fontos számukra, mert a magyar bíróság az európai jog végrehajtójaként is működik (például a versenyjog területén), ezért elvárható, hogy olyan igazságos, független eljárásban hozzák a döntéseiket, mint ahogy egy német vagy francia bíróság.
További vizsgálatok
Brüsszelben további magyar törvényeket is vizsgálnak, így fókuszban van a médiatörvény. De a felsőoktatási törvényben szereplő „hallgatói röghöz kötéssel” kapcsolatban is vannak fenntartásaik.
Lapunk kérdésére Andor László uniós biztos Brüsszelben elmondta, nem gondolja, hogy a Magyarországot körülvevő „problémahalmaz” köre jelentősen bővülne, mivel néhány kardinális vitás kérdésben az elmúlt hónapokban korrekció történt és az egyeztetési folyamat abba az irányba mutat, hogy feloldhatóak az ellentétek, és az új magyar jogszabályalkotás összhangba hozható az uniós joggal. „Van bizonyos fokú optimizmus, hogy a túlzottdeficit-eljárás is belátható időn belül véget ér. A problémahalmaz nem bővül, hanem szűkül” – fogalmazott Andor László.
