“Senkit nem ölhetünk meg, ha mentálisan nem vagyunk rá felkészülve” – jelentette ki Anders Behring Breivik perének ötödik napján, Oslóban. “Érzelmi szempontból az embernek teljesen el kell tompulnia, és ezt gyakorolni kell” – hangsúlyozta a 33 éves tömeggyilkos. Mint mondta, 2006-ig normális ember volt. Azután kezdte meg saját magának az érzelmektől való “megszabadítását”, ami több évig tartott.
Ez nem azt jelenti – tette hozzá -, hogy ő narcisztikus ember, aki csak saját magát szereti. “Nagy szeretetet érzek viszont a hazám iránt. Ez nem normális dolog, de ilyen vagyok” – mondta.
Breiviket az ifjúsági szociáldemokrata táborban, Utoya szigetén géppisztollyal elkövetett tömegmészárlásról kérdezik pénteken. Ez az egyik “legkeményebb” tárgyalási nap a perben. Több nap óta először újra hosszú sorok kígyóztak a tárgyalóterem előtt, bebocsátásra várva. Breiviket először saját ügyvédei kérdezték merényleteinek indítékairól. Az iszlámgyűlölő tömeggyilkos azt mondta, hogy nem tekinti magát rasszistának.
Vérfagyasztó tettéről is gépies hangon, érzelmek nélkül beszélt. Ügyvédei kérdésére azt mondta, szándékosan használja ezt a “gépies” nyelvet, mert így képes megőrizni lélekjelenlétét. Teljesen tudatában van annak – mondta arcán a megbánás minden jele nélkül -, hogy tettével rettenetes fájdalmat okozott, tönkretette az áldozatok hozzátartozóinak életét. “Nem mondhatom, hogy részvétet érzek irántuk. Ha így lenne, nem tudnék itt ülni. Nem tudnék tovább élni”.
Elárulta, hogy merényleteihez a legtöbb ihletet az al-Kaida nemzetközi terrorhálózat módszereiből merítette. Tanulmányozta a New York-i Világkereskedelmi Központ ellen 1993-ban elkövetett robbantásos merényletet és Timothy McVeighnek az egyesült államokbeli Oklahoma Cityben 1995-ben végrehajtott pokolgépes támadását is.
Az al-Kaidáról szólva elmondta, hogy minden egyes akciójukat elemezte, mit csináltak jól, mit rosszul. “A világ legsikeresebb forradalmi mozgalmának” nevezte az iszlamista terrorhálózatot, példaképül állítva azt a szélsőjobboldali militánsok elé, “még ha céljaikban különböznek is”. “Létre akarjuk hozni az al-Kaida európai változatát” – hangoztatta.
Szerinte az ETA baszk szeparatista szervezet gyengesége abban rejlik, hogy tagjai félnek a haláltól, és nem hisznek a földön túli életben. Ez a marxista mozgalmak gyengesége – vélekedett. Az al-Kaida előnye szerinte abban áll, hogy “dicsőíti a vértanúságot”. Ugyanakkor gyengeségének tekinti, hogy a robbantásos merényletekre összpontosít, és nem hajt végre géppisztolyos ámokfutásokat.
