Tíz francia közül kilenc úgy gondolja, hogy a válságnak alkalmat kellene nyújtania az életmód és a fogyasztási szokások megváltoztatására – tűnt ki egy friss francia felmérésből. Idén a tavalyinál többen gondolják, hogy a fogyasztási szokások alakulásának pozitív hatása lehet a társadalomra, a környezetre és a gazdaságra. Ez a szándék olyan mindennapos döntésekben is kifejezésre jut, mint hogy kerülni próbálják a pazarló megoldásokat és felelősen kívánnak vásárolni, fogyasztani.
A megkérdezettek 79 százaléka közölte, hogy szelektív módon szétválogatja háztartásának hulladékát, 47 százalék törekszik tudatosan energiafogyasztásának csökkentésére és 45 százalék próbál takarékoskodni a vízzel. A válaszolók 49 százaléka igyekszik kerülni a túlságosan csomagolt árukat is. Ezeknek a személetbeli változásoknak köszönhetően mind fontosabbá válnak a termékekről szóló olyan információk, mint a gyártás helye és az adott áru összetevői.
A megkérdezettek 87 százaléka jelezte, hogy előnyben részesíti azokat a cégeket, amelyek megőrizték helyi jellegüket, beágyazottságukat, másfelől 76 százalékuk sajnálatosnak tartja, hogy nagyon kevés információ hozzáférhető arról, hogyan, milyen feltételek között állítják elő az egyes termékeket. A felmérésben részt vevő személyeknek viszont alig 28 százaléka jelezte, hogy csökkenteni kívánná papírfogyasztását.
Gilles Degroote elmondta, hogy cége összehasonlította a vizsgálat eredményét a választási kampány politikai közvélemény-kutatásaival és arra a következtetésre jutott, hogy az emberek felismerték: a változást nem a politika és a politikusok fellépése fogja hozni, hanem az egyének és a vállalatok tevékenysége.
Az óhajtott változás mélységére vonatkozólag viszont koránt sincs egyetértés. A megkérdezettek 33 százaléka hangoztatta azt a sarkos véleményt, hogy a jelenlegi rendszer már nem életképes és mindent át kellene alakítani, 57 százalékuk nem megy el eddig, de szerinte a változásnak többnek kellene jelentenie annál, mint hogy a jelenlegi társadalomnak csak néhány jellegzetessége változzék. Azok, akik azt szeretnék, hogy minden maradjon, ahogy van, mindössze 8 százalékot képviselnek.
Ami a témakörök fontossági sorrendjét illeti, az első helyen a családdal összefüggő kiadások szerepeltek, aztán az egészségügy, majd az életszínvonal következett. A boldogság csak ezután, a negyedik helyen került be a válaszok közé.
