Olyan joghézagot talált néhány fedezeti befektetési alap, amely megítélésük szerint rákényszeríti Görögországot arra, hogy névértéken fizesse vissza államadóssága egy részét – közölte az ügyet ismerő három forrás. Amennyiben az alapok ki tudják használni a jogi kiskaput, az várhatóan tovább növeli a feszültséget a görög állam és hitelezői között. A görög kötvénycsere-programban való részvételre magyar idő szerint csütörtök 21 óráig lehetett jelentkezni. Egy magas rangú görög kormányzati tisztségviselő közölte, hogy a határidő lejárta előtt egy órával a kötvénytulajdonosok közel 95 százaléka jelezte részvételi szándékát, s folyamatosan érkeztek további hasonló jelzések.
Ez azt jelenti, hogy Görögország könnyen elérheti a kötvénycsere-programban való 90 százalékos részvételi arányt, amelyet Athén maga tűzött ki célként. A jelentkezők – magánbefektetők – hajlandóak 53,5 százalékos veszteség mellett meglévő görög kötvényeiket újakra cserélni, amelyeknek alacsonyabb a kamata és hosszabb lejáratúak. A kötvénycsere végrehajtása feltétele annak, hogy az Európai Unió és a Nemzetközi Valutaalap 130 milliárd euró friss hitelt nyújtson Athénnek, ami nélkül Görögország két héten belül fizetésképtelenné válna.
Görögország korábban figyelmeztetett, hogy nincs pénze hasonló jogcímeken történő kifizetésekre. Az ügy ismerői viszont úgy vélik, Athén végül rákényszerülhet néhány kisebb összegű kötvény névértéken történő visszafizetésére, hogy megszabaduljon a problémától.
Mindezek ellenére nem valószínű, hogy a fedezeti alapok zátonyra futtatnák a teljes kötvénycsereprogramot, amely több mint százmilliárd euróval csökkentené a görög államadósságot, s kulcsfontosságú feltétele Görögország újabb megsegítésének és az euróövezeten belül maradásának.