Csaknem tíz év börtönbüntetés után hétfő éjjel kiengedték a nyugat-angliai Long Lartin fegyházból Abu Katadát, az al-Kaida terroristahálózat európai szellemi vezetőjének tartott jordániai-palesztin szélsőségest. Az 51 éves muszlim hitszónok – eredeti nevén Omár Mahmúd Mohamed Oszmán – az al-Kaida európai hálózatának emblematikus alakja, aki a britek szerint folyamatos fenyegetést jelent a szigetország biztonságára. Most újra megízlelheti a szabadságot, persze csak mértékkel. Erről a brit hatóság is gondoskodott: házi őrizetbe kerül, elektronikus karperecet kell viselnie, naponta legfeljebb csak két órára hagyhatja el otthonát, nem használhat mobiltelefont és internetet, tilos kapcsolatba lépnie 27 „tiltólistás” emberrel, többek között Ajman az-Zavahrival, aki Oszama bin Laden helyére lépett az al-Kaida-vezér tavaly májusi likvidálása után, valamint a hitszónoki tevékenységtől és a mecsetek felkeresésétől is eltiltották.
Túl veszélyes, túl drága
Abu Katada állandó rendőrségi felügyeletéhez összesen 60 rendőrre és MI5 (brit belső elhárítás)-ügynökre van szükség, hogy non-stop szemmel tarthassák a terroristát. Mindez heti 10 ezer fontjába (körülbelül 3,3 millió forintba) kerül a brit adófizetőknek. Mondhatni, háromszor többre rúg a szemmel tartása, mint a brit királyi család védelme. Mégis miért engedték szabadon? – értetlenkednek a britek.
Philippe Sands, az University College London jogi professzora szerint inkább büszkének kéne lenniük a briteknek az egyedülálló jogi törvényeikre ahelyett, hogy kritizálnák. „Még ha nem is értünk egyet valamennyi ítélettel, be kell tartanunk” – hangoztatta az eset kapcsán. Boris Johnson, London polgármestere viszont teljesen kiakadt azon, hogy egy emberre 60 rendőr „megy el”, miközben azoknak inkább az utcán lenne a helyük, hogy felügyeljék a rendet. „Minél gyorsabban ki kell adni Jordániának, ez lenne a legjobb” – jelentette ki.
Újra shoppingolhat
Pauline Neville-Jones, a brit terrorizmusellenes minisztérium korábbi vezetője sem rejtette véka alá a véleményét. Szerinte nem jelenleg, hanem a jövőre nézve jelent fenyegetést a szigetország számára, ha náluk maradna a terrorista. „Egykor mások halálát kívánta, és én korántsem vagyok arról meggyőződve, hogy immár semlegessé vált, tehát úgy kell kezelnünk, mint aki komoly fenyegetést jelent” – hangsúlyozta.
A család egyik barátja azt nyilatkozta a BBC-nek, hogy remélik, Nagy-Britannia egy héten belül átadja Jordániának. Ráadásul Katana is örülne, ha visszatérhetne Jordániába, ahol a szülei laknak, de csak azzal a feltétellel, ha a britek garantálják a biztonságát.
Nemet mondtak a kitoloncolásra
Hiába szeretnének minél előbb megszabadulni tőle a britek, és kiadni Jordániának, a távollétében összesen 30 év kényszermunkára ítélték (két ammani szálloda elleni bombamerényletre való felbujtás és más tervezett támadások finanszírozása miatt), van egy bökkenő. A strasbourgi székhelyű Emberi Jogok Európai Bírósága ugyanis egyelőre útját állja a kiadatásnak, azzal érvelve, hogy sérti Katada méltányos perhez való jogát, ha London kiadja őt Jordániának, mivel az arab országban részben olyan bizonyítékok alapján ítélték el, amelyeket kínzásnak minősülő vallatási módszerekkel húztak ki belőle. Katada ügyvédje ugyanis ezt „hintette el” a bírósági tárgyaláson, konkrét és meggyőző bizonyítékokkal alátámasztva.
A briteknek most három hónapjuk van arra, hogy a döntés felülvizsgálatáért folyamodjanak a strasbourgi bíróság legfőbb fórumához, a Nagy Kamarához. „Egyszerűen elfogadhatatlan, hogy még akkor sem tudunk egy veszélyes külföldit kitoloncolni, ha a brit bíróság veszélyesnek ítéli, sőt még akkor sem, ha a kiutasítását a brit Legfelső Bíróság is támogatja” – panaszkodott a belügyminiszter, aki legszívesebben a börtönből kiengedett iszlamistát egyből repülőre ültette volna.
Jól nevelt terrorista
Mégis hogyan vált Nagy-Britannia top terroristájává? A jordániai-palesztin származású iszlamista Betlehemben született 1959-ben vagy 1960-ban. Kuvaitnak az iraki megszállásból való felszabadulását követően kitoloncolták az országból, ekkor Jordániába ment, ahonnan 1993-ben a brit szigetországot célozta meg. Az ötgyermekes Katada 45 évesen, 1993 szeptemberében került Nagy-Britanniába, kezében egy hamis, Egyesült Arab Emirátusokbeli útlevelet lobogtatva. 1994 júniusában menedéket kapott saját maga és családja számára. „Igen zárkózott volt, de mindig udvariasan köszönt az utcán, amikor meglátott” – jellemezte egy volt szomszédja.
Abu Katadát először 2002-ben nemzetközi terrorizmus gyanújával helyezték őrizetbe Nagy-Britanniában, és a 9/11 után bevezetett terroristaellenes törvények nyomán – amelynek értelmében vád és bírósági tárgyalás nélkül is elítélhették, és fogva tarthatták a gyanús személyeket – került börtönbe, ahonnan – a népszerűtlen törvény eltörlése után – 2005-ben kiszabadult. Ám csak pár hónapot tölthetett szabadlábon, felügyelet alatt, mert ismét hűvösre tették, mivel továbbra is kapcsolatban állt közel-keleti iszlám szélsőséges csoportokkal, és erőszakra uszított. Házkutatáskor a londoni lakásában 250 ezer dollárt találtak az ágy alá rejtve, de azzal érvelt, hogy egy új mecsetre gyűjtötte a pénzt, pedig valójában a csecsenföldi mudzsahedek tevékenységére. Londoni mecsetjében tartott beszédeiről készült hangfelvételek pedig a 9/11-i terrortámadások fő szervezőjének, Mohamed Attának a hamburgi lakásán is előkerültek. Sőt egyes feltételezések szerint ő volt a New York-i repülőgépes merényletek tényleges kiötlője.
