A Die Welt című konzervatív német lap szerdán a magyarországi politikai helyzetről, míg a Handelsblatt az üzleti hangulat alakulásáról közölt összeállítást, a Neue Zürcher Zeitung című svájci lap és a pozsonyi Pravda Orbán Viktor országértékelőjéről számolt be, a Financial Times és a lengyel rádió honlapján megjelent írás szerzője az IMF/EU-programmal foglalkozik.
Fotó: MTI / Kollányi Péter
“Az EU nem elég szigorú“
A Die Welt vezércikkében Wolf Lepenies cikkíró Orbán veszélyes útja című írásában kifejtette: “Magyarország autokráciává változik, az EU azonban nem elég szigorú Budapesttel szemben, így az a benyomás keletkezik, mintha az euró gyengesége nagyobb veszély volna Európa számára, mint a demokrácia széthullása”. Lepenies szerint a választások óta Orbán “úgy tartja a markában az országot, mint egy egyeduralkodó”. A kommunizmus bukása után 23 évvel “a fiatal magyar demokrácia” autokráciává lett, ez ellen pedig az EU ugyan tiltakozik és szankciókkal fenyeget, de mégsem elég szigorú, ami veszélyes, mert hiszen “ki garantálja, hogy más államok nem lépnek a +magyar útra+?” – jegyezte meg a szerző.
A Handelsblatt című üzleti lapban Magyarország békülni akar a befektetőkkel címmel jelent meg beszámoló. A hangulatot mérő index alapján felállított rangsorban Magyarország sereghajtó a 2004 óta az EU-hoz csatlakozott országok mezőnyében, az idén pedig további romlásra lehet számítani a felmérés szerint, amely rámutat, hogy a kilátások “nem utolsósorban” a magyar kormány vitatott gazdaságpolitikai intézkedései miatt borúsak. A kormány azonban igyekszik jobb légkört teremteni – tette hozzá a szerző.
A Neue Zürcher Zeitung svájci lap szerint Orbán Viktor megvédte politikájának központi elemeit. A jórészt értékelő elemek nélküli cikk szerzője felidézte a kormányfőnek azt a kijelentését, hogy a különadók, bár “nem elegánsak”, elkerülhetetlenek voltak az ország gazdasági túléléséhez. Kitért arra is, hogy a miniszterelnök hangsúlyozta, a régi rendszerhez és módszerekhez való visszatérést elképzelhetetlennek tartja. A tudósító szerint az IMF-fel és az EU-val való tárgyalásokról szólva a kormányfő “egyrészt harcias, másrészt békülékeny” hangnemet ütött meg.
A Financial Times internetes kiadásában közölt elemzésében Ian Bremmer, az Eurasia Group nevű globális politikai-üzleti kockázatelemző csoport elnöke azt írta, hogy amióta a Fidesz 2010-ben elsöprő többségre tett szert, saját hosszú távú befolyásának bebetonozásával foglalkozik. Az Eurasia vezetője szerint az IMF/EU-program megerősíti Magyarország pénzügyi helyzetét, és megteremti azt a mechanizmust, amellyel az unió és a valutaalap felülvizsgálhatja a bizalmat csorbító gazdaságpolitikai és intézményi lépéseket. A csomag azonban a gazdaságra fog szorítkozni, és semmit nem tesz a demokratikus kormányzás szélesebb körű eróziójának kezelésére. A cikk szerint igaz, hogy az EU-intézmények most már foglalkoznak a kérdéssel, de válaszlépéseik megkésettek és távolról sem tökéletesek. Bremmer szerint a kormány alapvető karaktere az IMF/EU-megállapodás után sem fog változni, a felkínált engedmények legfeljebb taktikai vereséget jelentenek Orbán Viktor számára, és valószínűtlen, hogy a kormányfő letesz a Fidesz-befolyás hosszabb távú bebetonozásának szándékáról.
A Le Monde című francia lap a kelet-európai populizmusról közölt elemzést . A mértékadó liberális napilap szerint az EU keleti határain a Közép-Európára jellemző populizmus álcája alatt egy Brüsszellel szembeni front van kialakulóban. Ezzel magyarázható a cikkíró Sylvie Kauffmann szerint, hogy a litván parlament vagy a mérsékelt konzervatív és nyíltan Európa-barát Donald Tusk lengyel miniszterelnök védelmébe vette a “bajkeverő” Orbán Viktort, akit “nem zavar különösebben, ha időnként figyelmen kívül hagy Európában szilárdan meggyökerezett demokratikus szokásokat”. A társadalom tiltakozási formái nagyon különbőzek a kelet-európai országokban, de mindegyiküknél érződik “a szinte ösztönös akarat a társadalmi és politikai szuverenitás védelmére”. Ez a reakció egyrészről megmagyarázható azzal a sajátos történelmi helyzettel, hogy amíg “Nyugat-Európa lépésről lépésre építette fel az uniót, addig a közép-európai és a balti államok a kommunizmus igája alatt nyögtek”.
A lengyel rádió honlapján Dariusz Kalan, a lengyel nemzetközi ügyek intézete elemzője azt írta: “Magyarországon már vége a forradalomnak, Orbán pedig már véghezvitte a legfontosabb terveit”. Véleménye szerint a miniszterelnök engedni fog az Európai Bizottság követeléseinek, mert ezzel “nem gyengíti pártja pozícióját, Magyarországnak pedig pénzre van szüksége”. Az elemző szerint a hatalom jelentős konszolidálásának köszönhetően várhatóan a következő választásokat is a Fidesz nyeri meg.
A szlovákiai Pravda független napilap kommentárja szerint “harci és békülékeny üzenetet is küldött a külvilág felé Orbán Viktor magyar miniszterelnök tegnapi éves értékelő beszédében”. A kommentátor úgy értékelte, meglepetésként hatott és “enyhe önkritika” volt a miniszterelnöknek a bankadó bevezetésével kapcsolatban tett azon kijelentése, hogy az nem volt a legelegánsabb lépés. A cikkíró ugyanakkor úgy véli a pénzpiacok ígéretként értékelhették a kormányfő beszédét, hiszen a forint hosszú idő jó pozíciót ért el az euróval szemben.
