Decens polgári öltözetben kígyóztak a sorok a bejáratnál már délután 2 körül. A Millenáris komplexumon kívül az ősállatról elnevezett bevásárlóközpont 2-es körzetét is legalább olyan nehéz volt megközelíteni autóval, mintha valamelyik nagykövetségnél próbálkoztunk volna. Mindezen átküzdve magunkat azért sikerül bejutni a szépemlékű Álmok álmodói kiállítás egykori helyszínére.
Beérve látszott, hogy a hagyományokhoz híven a közönséget három egységre osztották a csarnokon belül. Az illusztris meghívottak ellipszisét két oldalról nyugdíjasok oszlopa foglalta keretbe. Hamarosan megérkeztek az első notabilitások is a Millenáris csarnokába. Az elsők között véltük felfedezni Pozsgai Imre arcélét, aki éppen a helyét kereste a jobboldalon.
Az idei évértékelésen a Fidesz-vezérkaron, a szellemi holdudvaron és a gazdasági tényezőkön kívül megjelentek olyan független intézmények első emberei is, mint a Legfőbb Ügyészség (Polt Péter személyében), vagy a Magyar Tudományos Akadémia (Pálinkás József, sőt elődje, Vizi E. Szilveszter is). A vendégek mind nagyon szépen felöltöztek, még Demján Sándoron is egyenesebben állt a nyakkendő a szokásosnál. Hoffman Rózsa megtörve a rutint szürkében érkezett, de vele kontrasztban viszont az idei évértékelő meglepetése a piros volt. Vörösben érkezett Pitty Katalin operaénekesnő és Gereben Ágnes történész is.
Külön tanulmányt lehetne írni arról, milyen hierarchia alapján állítják fel az ülésrendet a miniszterelnök évértékelő eseményein, miért kap helyet elől Balázs Péter egy színházzal és hátul Reviczky Gábor egy üvegtigrissel. Bár még így is jobban járt, mint Pálffy István KDNP-s, Farkas Flórián fideszes képviselő, vagy a kormány saját szóvivője, Giró-Szász András. A rendezői közepet azért egy törhetetlen Demján-Csányi-Széles tengely erősítette. Demján Sándor el is kvaterkázott hosszasan a nemzeti fejlesztési tárca új vezetőjével, aki szintén a szomszédban ült. A nyugdíjas közönség páholy soraiban Fata Jánosnét kerestük, de úgy tűnik, neki már felvitte az isten a dolgát.
A kormányfőt Balgoh Zoltán, a rendezvény védnöke kísérte be, majd rövid bevezetőjében úgy fogalmazott meg kérdéseket és kéréseket felé, mint a kisgyerek a Mikulás ölében. A miniszterelnök színpadra lépését a szokásos vastaps fogadta, beszédének részletezésétől eltekintünk, inkább a hangulatra térnénk ki pár szóban. A kormányfő beszéde alatt nyolcszor zengett fel tapsvihar, ebből egyszer spontán. A kormányfői szóvicceken és még kritikus füllel hallgatva is tényleg vicces poénokon a közönség elégedetten nevetgélt, ha jól számoltuk, éppen ötször.
Az kétségtelenül átjött a teremben állva, hogy itt most előremutatást várnak a jelenlevők, de a rendezvény végén már úgy tűnt, hogy a visszamutogatással sincsen különösebb problémájuk (a kormányfői beszédben most igen hangsúlyos szerepet kapott az „elmúltnyolcév” és Magyarország tönkretevői). Orbán határozott, de kompromisszumképes politikát ígért, viszont egyben közölte is, hogy balra az országot kiárusítók, jobbra pedig mindent visszautasító erők állnak, így középen az irány, a küzdelem eszköz, nem cél. A közönség tapsolt.
A beszéd után vidám arcokat láttunk, érdekes módon még Berényi János, a megboldogult Malév igazgatóságának elnöke is mosolygott kifelé menet, pedig pár napja még mély szomorúsággal számolt be a nemzeti légitársaság haláláról. Pálffy István, akit a kijáratnál elkaptunk, három dolgot emelt ki a miniszterelnök beszédéből: az országot tönkretevőknek nehéz lesz megbocsátani, az egykulcsos adórendszer jó, csak még nem jutott érvényre minden intézményben, végül pedig a Patrióta Európa Mozgalom létrejöttét méltatta, amelynek megalapítását Balog Zoltán államtitkár jelentette be Orbán Viktor beszéde után. „Nem az a kérdés, hogy kell-e nekünk az Unió, vagy nem, csupán az, hogy milyen”– mondta a KDNP-s képviselő. Mi pedig próbáljuk újra összerakni a miniszterelnök szavait „Az Európai Unió jelenleg olyan, mint az alkohol”. Fenékig.
